HU/SB 7.8.3-4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3-4. VERSEK

kopāveśa-calad-gātraḥ
putraṁ hantuṁ mano dadhe
kṣiptvā paruṣayā vācā
prahrādam atad-arhaṇam
āhekṣamāṇaḥ pāpena
tiraścīnena cakṣuṣā
praśrayāvanataṁ dāntaṁ
baddhāñjalim avasthitam
sarpaḥ padāhata iva
śvasan prakṛti-dāruṇaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kopa-āveśa—rettentő dühében; calat—remegve; gātraḥ—az egész test; putram—fiát; hantum—megölni; manaḥ—elme; dadhe—összpontosított; kṣiptvā—szidni; paruṣayā—nagyon durva; vācā—szavakkal; prahrādam—Prahlāda Mahārāját; a-tat-arhaṇam—nem szolgált rá, hogy megszidják (nemes jelleme és kora miatt); āha—mondta; īkṣamāṇaḥ—dühösen ránézve; pāpena—bűnös tettei miatt; tiraścīnena—görbe; cakṣuṣā—szemekkel; praśraya-avanatam—nagyon szelíd és kedves; dāntam—nagyon józan; baddha-añjalim—összetett kezekkel; avasthitam—helyzetben volt; sarpaḥ—egy kígyó; pada-āhataḥ—lábbal rátapostak; iva—mint; śvasan—sziszegve; prakṛti—természettől fogva; dāruṇaḥ—nagyon gonosz.


FORDÍTÁS

Amikor Hiraṇyakaśipu megértette, mi történik, olyan dühös lett, hogy egész testében remegni kezdett. Végül elhatározta, hogy megöli fiát, Prahlādát. Hiraṇyakaśipu természetétől fogva rettentően kegyetlen volt, és sértetten sziszegni kezdett, akár egy kígyó, amire rátapostak. Fia, Prahlāda békés, szelíd és kedves volt. Uralkodott az érzékein, s összetett kézzel állt Hiraṇyakaśipu előtt. Kora és viselkedése miatt Prahlādát nem lett volna szabad megbüntetni, ám Hiraṇyakaśipu tágra nyitott, kegyetlen szemeivel a következő durva szavakkal kezdte szidalmazni őt:


MAGYARÁZAT

Ha valaki szemtelenül viselkedik egy olyan bhaktával, akit az Úr rendkívüli módon felhatalmazott, a természet törvényei megbüntetik. Élete rövidebb lesz, és feletteseinek áldásait, valamint jámbor tetteinek eredményeit mind elveszíti. Hiraṇyakaśipu olyan nagy hatalomra tett szert az anyagi világban, hogy gyakorlatilag képes volt leigázni az univerzum valamennyi bolygórendszerét, köztük a mennyei bolygókat is (Svargalokát). Most azonban amiatt, hogy nem megfelelően bánt egy olyan vaiṣṇavával, mint Prahlāda Mahārāja, tapasyájának minden eredménye megsemmisült. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 10.4.46) kijelenti:

āyuḥ śriyaṁ yaśo dharmaṁ
lokān āśiṣa eva ca
hanti śreyāṁsi sarvāṇi
puṁso mahad-atikramaḥ

„Ha valaki nem bánik illendően a nagy lelkekkel, élete megrövidül, és búcsút mondhat gazdagságának, hírnevének, vallásának, javainak és szerencséjének is.”