HU/SB 8.11.48


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


48. VERS

baliś cośanasā spṛṣṭaḥ
pratyāpannendriya-smṛtiḥ
parājito ’pi nākhidyal
loka-tattva-vicakṣaṇaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

baliḥ—Bali Mahārāja; ca—szintén; uśanasā—Śukrācārya által; spṛṣṭaḥ—megérintve; pratyāpanna—visszahozva; indriya-smṛtiḥ—az érzékek és az emlékezet működésének visszaállítása; parājitaḥ—legyőzve; api—habár; na akhidyat—nem bánkódott; loka-tattva-vicakṣaṇaḥ—mert nagyon jártas volt az univerzum irányításában.


FORDÍTÁS

Bali Mahārāja nagyon tapasztalt volt az univerzum irányítása terén. Amikor Śukrācārya kegyéből visszanyerte érzékelését és emlékezetét, tökéletesen megértette, hogy mi történt. Éppen ezért bár vereséget szenvedett, nem bánkódott.


MAGYARÁZAT

Ez a vers kijelenti, hogy Bali Mahārāja nagyon tapasztalt volt, s ez rendkívül fontos gondolat. Noha vereséget szenvedett, egyáltalán nem bánkódott, mert tudta, hogy semmi sem történhet az Istenség Legfelsőbb Személyisége beleegyezése nélkül. Bhakta volt, így aztán keserűség nélkül fogadta a vereséget. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Bhagavad-gītāban (BG 2.47) kijelenti: karmaṇy evādhikāras te mā phaleṣu kadācana. A Kṛṣṇa-tudatban mindenki csak végezze a kötelességét, s ne törődjön a győzelemmel vagy a vereséggel. Az embernek úgy kell végrehajtania kötelességeit, ahogyan Kṛṣṇa vagy az Ő képviselője, a lelki tanítómester elrendeli. Ānukūlyena kṛṣṇānuśīlanaṁ bhaktir uttamā. A legmagasabb rendű odaadó szolgálatban az ember mindig engedelmeskedik Kṛṣṇa parancsának és akaratának.


Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekének tizenegyedik fejezetéhez, melynek címe: „Indra király elpusztítja a démonokat