HU/SB 8.18.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

yat tad vapur bhāti vibhūṣaṇāyudhair
avyakta-cid-vyaktam adhārayad dhariḥ
babhūva tenaiva sa vāmano vaṭuḥ
sampaśyator divya-gatir yathā naṭaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat—ami; tat—az; vapuḥ—transzcendentális test; bhāti—megnyilvánul; vibhūṣaṇa—a szokásos ékességekkel; āyudhaiḥ—és fegyverekkel; avyakta—megnyilvánulatlan; cit-vyaktam—lelkileg megnyilvánult; adhārayat—felvette; hariḥ—az Úr; babhūva—azonnal lett; tena—azzal; eva—bizonyára; saḥ—Ő (az Úr); vāmanaḥ—törpe; vaṭuḥ—egy brāhmaṇa brahmacārī; sampaśyatoḥ—apja és anyja szeme láttára; divya-gatiḥ—kinek mozdulatai csodálatosak; yathā—mint; naṭaḥ—egy színpadi színész.


FORDÍTÁS

Az Úr eredeti formájában jelent meg, felékesítve, kezében fegyverekkel. Noha ez az örökké létező formája az anyagi világban nem látható, mégis ebben a formában jelent meg. Apja és anyja szeme láttára aztán felöltötte Vāmana, egy brāhmaṇa törpe, egy brahmacārī alakját, akár egy színpadi színész.


MAGYARÁZAT

A naṭaḥ fontos szó ebben a versben. A színész váltogatja a jelmezét, hogy a különféle szerepeket eljátssza, ám mindig ugyanaz az ember marad. Ahogyan a Brahma-saṁhitā (5.33, 39) leírja, az Úr ugyanígy ölt millió és millió alakot (advaitam acyutam anādim ananta-rūpam ādyaṁ purāṇa-puruṣam), s mindig jelen van megszámlálhatatlan inkarnációjában (rāmādi-mūrtiṣu kalā-niyamena tiṣṭhan nānāvatāram akarod bhuvaneṣu kintu). Annak ellenére azonban, hogy különféle inkarnációkban jelenik meg, ezek az inkarnációk nem különböznek egymástól. Ő ugyanaz a személy marad: ugyanolyan hatalmas, ugyanúgy örökkévaló, és léte ugyanúgy lelki lét, ám egyazon időben különféle formákat képes felölteni. Vāmanadeva Nārāyaṇa formájában jelent meg anyja méhéből, négy karral, amelyekben elmaradhatatlan jelképeit, fegyvereit tartotta, majd azonnal egy brahmacārīvá (vaṭuvá) változott. Ez azt jelenti, hogy a teste nem anyagi. Aki azt hiszi, hogy a Legfelsőbb Úr anyagi testet ölt, az ostoba. Az ilyen embernek többet meg kell tudnia az Úr helyzetéről. A Bhagavad-gītā (BG 4.9) megerősíti: janma karma ca me divyam evaṁ yo vetti tattvataḥ. Az embernek meg kell értenie az Úr transzcendentális megjelenését, amikor alászáll eredeti, transzcendentális testében (sac-cid-ānanda-vigraha).