HU/SB 8.22.17


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

yayā hi vidvān api muhyate yatas
tat ko vicaṣṭe gatim ātmano yathā
tasmai namas te jagad-īśvarāya vai
nārāyaṇāyākhila-loka-sākṣiṇe


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yayā—amely anyagi gazdagság által; hi—valójában; vidvān api—még egy olyan szerencsés ember is, aki nagyon művelt; muhyate—megtéved; yataḥ—önfegyelmezett; tat—az; kaḥ—ki; vicaṣṭe—keresheti; gatim—a fejlődését; ātmanaḥ—az önvalónak; yathā—megfelelően; tasmai—Neki; namaḥ—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom; te—Neked; jagat-īśvarāya—az univerzum Urának; vai—valóban; nārāyaṇāya—Neked, Nārāyaṇának; akhila-loka-sākṣiṇe—aki az egész teremtés szemtanúja vagy.


FORDÍTÁS

Az anyagi gazdagság olyannyira megtévesztő, hogy hatására még egy művelt, önmagát fegyelmező ember is megfeledkezik az önmegvalósítás céljának kereséséről. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa, az univerzum Ura azonban puszta akaratából mindent lát. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neki!


MAGYARÁZAT

A ko vicaṣṭe gatim ātmano yathā szavak arra utalnak, hogy ha az embert az anyagi gazdagság hamis tekintélyérzete felfuvalkodottá teszi, kétségtelenül megfeledkezik az önmegvalósítás céljáról. Ez a modern világ helyzete. Amiatt, hogy úgymond tudományos fejlődést értek el az anyagi gazdagság terén, az emberek teljesen letértek az önmegvalósítás útjáról. Szinte senkit sem érdekel Isten, senkit sem érdekel, mi a kapcsolata Istennel, vagy hogyan kellene cselekednie. Manapság az emberek teljesen elfelejtették ezeket a kérdéseket, mert őrült módjára az anyagi javakat hajszolják. Ha ez a fajta civilizáció tovább folytatódik, hamarosan eljön az az idő, amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége elvesz minden gazdagságot. Akkor majd észhez térnek az emberek.