HU/SB 8.22.16
16. VERS
- śrī-prahrāda uvāca
- tvayaiva dattaṁ padam aindram ūrjitaṁ
- hṛtaṁ tad evādya tathaiva śobhanam
- manye mahān asya kṛto hy anugraho
- vibhraṁśito yac chriya ātma-mohanāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-prahrādaḥ uvāca—Prahlāda Mahārāja mondta; tvayā—Te, Uram; eva—valóban; dattam—amit adtál; padam—ez a helyzet; aindram—a mennyek királyáé; ūrjitam—nagyon nagy; hṛtam—elvéve; tat—azt; eva—valóban; adya—ma; tathā—mint; eva—valóban; śobhanam—gyönyörű; manye—tekintem; mahān—nagyon nagy; asya—az övé (Bali Mahārājáé); kṛtaḥ—Általad tett; hi—valóban; anugrahaḥ—kegy; vibhraṁśitaḥ—megfosztva; yat—mert; śriyaḥ—ettől a gazdagságtól; ātma-mohanāt—amely eltakarta az önmegvalósítás folyamatát.
FORDÍTÁS
Prahlāda Mahārāja így szólt: Uram! Te voltál az, aki megadtad Balinak a mennyei király trónjával járó mesés gazdagságot, s Te vagy, aki ma elveszed tőle mindezt. Azt hiszem, mindkét esetben ugyanolyan nagyszerűen cselekedtél. A mennyek királyaként betöltött magas rangja a tudatlanság sötétségébe taszította, ezért nagyon kegyes voltál hozzá, hogy elvetted minden gazdagságát.
MAGYARÁZAT
Yasyāham anugṛhṇāmi hariṣye tad-dhanaṁ śanaiḥ — mondják az írások (SB 10.88.8). Minden anyagi kincset az Úr kegyéből nyerhet el az ember, de ha ez az anyagi gazdagság gőgössé teszi, s megfeledkezik az önmegvalósítás folyamatáról, az Úr kétségtelenül elvesz tőle mindent. Az Úr kegyével áldja meg a bhaktát, amikor segít neki felismerni örök helyzetét, s ennek érdekében mindig kész bármilyen segítséget megadni neki. Az anyagi gazdagság azonban néha veszélyt jelent, mert az ember figyelmét a hamis tekintélyre tereli, azt a benyomást keltve benne, hogy ő a tulajdonosa és ura mindennek, amit lát, noha a valóságban ez nem így van. Az Úr, hogy megvédje a bhaktát ettől a félreértéstől, különleges kegyéből néha megfosztja anyagi kincseitől. Yasyāham anugṛhṇāmi hariṣye tad-dhanaṁ śanaiḥ.