HU/SB 8.3.15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


15. VERS

namo namas te ’khila-kāraṇāya
niṣkāraṇāyādbhuta-kāraṇāya
sarvāgamāmnāya-mahārṇavāya
namo ’pavargāya parāyaṇāya


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

namaḥ—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom; namaḥ—ismét tiszteletteljes hódolatomat ajánlom; te—Neked; akhila-kāraṇāya—minden dolog legfelsőbb okának; niṣkāraṇāya—Neked, akinek nincsen oka; adbhuta-kāraṇāya—minden dolog csodálatos okának; sarva—mind; āgama-āmnāya—a teljes védikus tudás paramparā-rendszere forrásának; mahā-arṇavāya—a tudás hatalmas óceánja, vagyis az a nagy óceán, amelybe a tudás összes folyója ömlik; namaḥ—hódolatomat ajánlom; apavargāya—Neked, aki felszabadulást adhatsz; para-ayaṇāya—minden transzcendentalista menedéke.


FORDÍTÁS

Uram! Te vagy minden ok oka, Neked azonban nincsen okod. Te vagy hát minden dolog csodálatos oka. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked, aki menedéket nyújtasz annak a védikus tudásnak, melyet a śāstrák, köztük a Pañcarātrák és a Vedānta-sūtra, a Te képviselőid tartalmaznak, és aki a paramparā-rendszer eredete vagy. Mivel Te vagy az, aki felszabadulást adhatsz, Te vagy minden transzcendentalista egyetlen menedéke. Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat Neked!


MAGYARÁZAT

Ez a vers az Istenség Legfelsőbb Személyiségét a csodálatos oknak nevezi. Csodálatos abban az értelemben, hogy noha számtalan kiáradás jöhet létre Belőle (jamnādy asya yataḥ (SB 1.1.1)), Ő mindig teljes marad (pūrṇasya pūrṇam ādāya pūrṇam evāvaśiṣyate). Az anyagi világban az a tapasztalatunk, hogy ha a bankszámlánkon egymillió dollár van, és kiveszünk belőle, a fennmaradó összeg egyre csökken, míg csak teljesen el nem fogy. A Legfelsőbb Úr, az Istenség Személyisége azonban olyannyira teljes, hogy bár számtalan Istenség Személyisége terjed ki Belőle, Ő ugyanaz az Istenség Legfelsőbb Személyisége marad. Pūrṇasya pūrṇam ādāya pūrṇam evāvaśiṣyate. Ezért Ő a csodálatos ok. Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ
sac-cid-ānanda-vigrahaḥ
anādir ādir govindaḥ
sarva-kāraṇa-kāraṇam

„Kṛṣṇa, akit Govindaként ismernek, a legfelsőbb irányító. Örökkévaló, gyönyörteli lelki teste van. Ő mindennek az eredete, Neki azonban nincs más eredete, mert Ő minden ok elsődleges oka.” (Brahma-saṁhitā 5.1)

Még ebben az anyagi világban is megérthetjük, hogy a nap millió és millió éve létezik, és létrejötte óta árasztja hevét és fényét, ereje mégis ugyanaz marad, sohasem változik. Mit mondhatnánk akkor a legfelsőbb okról, a paraṁ brahmáról, Kṛṣṇáról? Időről időre minden Belőle árad ki, Ő mégis megőrzi eredeti formáját (sac-cid-ānanda-vigrahaḥ). Ő Maga mondja a Bhagavad-gītāban (BG 10.8), hogy mattaḥ sarvaṁ pravartate: „Minden Belőlem árad.” Minden örökké Kṛṣṇából árad, Ő mégis ugyanaz a Kṛṣṇa, s nem változik. Ő tehát minden olyan transzcendentalista menedéke, aki arra vágyik, hogy kiszabaduljon az anyag börtönéből.

Mindenkinek Kṛṣṇánál kell menedéket keresnie. A szentírások éppen ezért a következőt javasolják:

akāmaḥ sarva-kāmo vā
mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
tīvreṇa bhakti-yogena
yajeta puruṣaṁ param

„Akár mindenre vágyik valaki, akár semmire, akár arra vágyik, hogy az Úr létébe merüljön, csak akkor tekinthető okos embernek, ha az Úr Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádja, transzcendentális szerető szolgálatot végezve Neki.” (SB 2.3.10) A paraṁ brahma, a Legfelsőbb Úr és a paraṁ dhāma, a legfelsőbb hajlék Kṛṣṇa. Ezért mindazoknak, akik vágynak valamire    —    akár karmīk, akár jñānīk, akár yogīk    —,    nagyon komolyan arra kell törekedniük, hogy megértsék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, s akkor minden vágyuk teljesülni fog. Az Úr azt mondja: ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajāmy aham (BG 4.11). „Amilyen mértékben az élőlény meghódol Nekem, aszerint jutalmazom őt.” Még a karmī is, aki mindent meg akar szerezni az élvezete érdekében, megkaphat mindent Kṛṣṇától. Kṛṣṇának egyáltalán nem okoz nehézséget megadni neki, amire vágyik. Valójában azonban egyedül a felszabadulás eléréséért kell imádnunk Őt, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.

Vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ (BG 15.15). A védikus írások tanulmányozásával meg kell értenünk Kṛṣṇát. Ez a vers megerősíti: sarvāgamāmnāya-mahārṇavāya. Ő az óceán, és minden védikus tudás Őfelé folyik. Az intelligens transzcendentalisták ezért az Istenség Legfelsőbb Személyiségénél keresnek oltalmat (sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66)). Ez a végső cél.