HU/SB 8.3.7


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

didṛkṣavo yasya padaṁ sumaṅgalaṁ
vimukta-saṅgā munayaḥ susādhavaḥ
caranty aloka-vratam avraṇaṁ vane
bhūtātma-bhūtāḥ suhṛdaḥ sa me gatiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

didṛkṣavaḥ—akik látni akarják (az Istenség Legfelsőbb Személyiségét); yasya—az Övé; padam—lótuszlábát; su-maṅgalam—tökéletesen kedvező; vimukta-saṅgāḥ—azok, akiket nem fertőznek meg az anyagi feltételek; munayaḥ—nagy bölcsek; su-sādhavaḥ—akik rendkívül emelkedett lelki tudattal rendelkeznek; caranti—követik; aloka-vratam—a brahmacarya, vānaprastha vagy sannyāsa fogadalmát; avraṇam—hibátlanul; vane—az erdőben; bhūta-ātma-bhūtāḥ—akik minden élőlénnyel egyenlően bánnak; suhṛdaḥ—akik mindenkinek a barátai; saḥ—ugyanaz az Istenség Legfelsőbb Személyisége; me—enyém; gatiḥ—végső cél.


FORDÍTÁS

A lemondásban élők és a nagy bölcsek, akik minden élőlényt egyenlőnek tekintenek, akik mindenkivel barátságosan bánnak, és akik az erdőben állhatatosan követik a brahmacarya, a vānaprastha és a sannyāsa fogadalmát, az Istenség Legfelsőbb Személyisége legáldásosabb lótuszlábát akarják látni. Bárcsak ugyanez az Istenség Legfelsőbb Személyisége állna utam végén!


MAGYARÁZAT

Ez a vers a bhakták vagy a lelki tudat rendkívül emelkedett szintjén álló személyiségek tulajdonságait írja le. A bhakták mindig egyenlően bánnak mindenkivel, mert nem látnak semmilyen különbséget az alacsonyabb és magasabb rendű élőlények között. Paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ (BG 5.18). Mindenkit szellemi léleknek, a Legfelsőbb Úr szerves részének látnak, s így alkalmasak arra, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége után kutassanak. Megértették, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden élőlény barátja (suhṛdaṁ sarva-bhūtānām (BG 5.29)), ezért a Legfelsőbb Úr nevében mindenkivel barátságosak. Nem tesznek különbséget az egyik nemzet és a másik, az egyik közösség és a másik között, s mindenhol a Kṛṣṇa-tudatot, a Bhagavad-gītā tanításait prédikálják. Ez képessé teszi őket arra, hogy megpillantsák az Úr lótuszlábát. Az ilyen Kṛṣṇa-tudatú prédikátorokat paramahaṁsáknak hívják, s ahogyan arra a vimukta-saṅga szó utal, az anyagi feltételek a legkevésbé sem befolyásolják őket. Annak érdekében, hogy meglássuk az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, egy ilyen bhaktánál kell menedéket keresnünk.