HU/SB 8.7.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

upary agendraṁ giri-rāḍ ivānya
ākramya hastena sahasra-bāhuḥ
tasthau divi brahma-bhavendra-mukhyair
abhiṣṭuvadbhiḥ sumano-’bhivṛṣṭaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

upari—a tetején; agendram—a nagy hegy; giri-rāṭ—a hegyek királya; iva—mint; anyaḥ—másik; ākramya—megfogva; hastena—egy kézzel; sahasra-bāhuḥ—ezer és ezer kezet megnyilvánítva; tasthau—elhelyezkedett; divi—az égen; brahma—az Úr Brahmā; bhava—az Úr Śiva; indra—a mennyek királya; mukhyaiḥ—az élükön; abhiṣṭuvadbhiḥ—imákat zengtek az Úrhoz; sumanaḥ—virágokkal; abhivṛṣṭaḥ—amit szórtak.


FORDÍTÁS

Ekkor az Úr ezer és ezer kézzel megnyilvánulva megjelent a Mandara-hegy csúcsán, akár egy másik hatalmas hegy, és egyik kezével megtartotta a hegyet. A felső bolygórendszerben az Úr Brahmā és az Úr Śiva Indrával, a mennyek királyával és más félistenekkel együtt imákat zengtek az Úrhoz, és virágesőt szórtak Rá.


MAGYARÁZAT

Az Úr Maga jelent meg a Mandara-hegy csúcsán, mint egy másik hatalmas hegy, hogy egyensúlyban tartsa a hegyet, amit mindkét oldalról húztak. Az Úr Brahmā, az Úr Śiva és Indra király ekkor kiterjesztették magukat, és virágesőt szórtak az Úrra.