HU/SB 8.7.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

etat paraṁ prapaśyāmo
na paraṁ te maheśvara
mṛḍanāya hi lokasya
vyaktis te ’vyakta-karmaṇaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

etat—mindezek a dolgok; param—transzcendentális; prapaśyāmaḥ—láthatjuk; na—nem; param—a valódi transzcendentális helyzet; te—tiéd; mahā-īśvara—ó, hatalmas uralkodó; mṛḍanāya—a boldogságáért; hi—valójában; lokasya—az egész világnak; vyaktiḥ—megnyilvánult; te—tiéd, uram; avyakta-karmaṇaḥ—akinek tetteit senki sem ismeri.


FORDÍTÁS

Ó, legkiválóbb uralkodó! Valódi kilétedet lehetetlen megértenünk. Amennyire mi látjuk, jelenléted virágzó boldogságot hoz mindenkire, ám ezen túl senki sem képes méltányolni cselekedeteidet. Ennyit látunk csupán, semmi többet.


MAGYARÁZAT

Amikor a félistenek elmondták ezeket az imákat az Úr Śivának, valódi szándékuk az volt, hogy a kedvében járjanak, hogy így ő hozza helyre mindazt a zavart, amit a hālahala méreg okozott. Ahogy a Bhagavad-gītāban áll (BG 7.20), kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ: ha valaki a félisteneket imádja, azt minden bizonnyal azért teszi, hogy mélyen gyökerező vágyait a félistenek kegyesen teljesítsék. Az emberek általában valamilyen érdekből ragaszkodnak a félistenek imádatához.