HU/SB 9.10.27
27. VERS
- na vai veda mahā-bhāga
- bhavān kāma-vaśaṁ gataḥ
- tejo ’nubhāvaṁ sītāyā
- yena nīto daśām imām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; vai—valójában; veda—tudta; mahā-bhāga—ó, nagyon szerencsés; bhavān—te magad; kāma-vaśam—kéjes vágyak hatására; gataḥ—jöttél; tejaḥ—hatására; anubhāvam—az ilyen befolyás eredményeképpen; sītāyāḥ—Sītā anyáé; yena—ami által; nītaḥ—behozta; daśām—feltétel; imām—mint ez (a pusztulás).
FORDÍTÁS
Ó, végtelenül szerencsés! Kéjes vágyak befolyásoltak, ezért nem ismerted fel Sītā anya erejét. Átka miatt most ebbe a helyzetbe kerültél: az Úr Rāmacandra végzett veled.
MAGYARÁZAT
Nemcsak Sītā anyának volt hatalma: minden nő, aki követi őt, hasonló erőre tehet szert. A védikus irodalom történelmében sok példát találunk erre. Bármikor olvasunk leírást az eszményi, erényes asszonyokról, Sītā anya mindig közöttük van. Mandodarī, Rāvaṇa felesége ugyancsak nagyon erényes volt, és Draupadī is az öt legkiemelkedőbb erényes asszony egyike volt. Ahogyan a férfiaknak olyan kiváló személyiségeket kell követniük, mint Brahmā és Nārada, úgy a nőknek olyan eszményi nők, mint Sītā, Mandodarī és Draupadī útjára kell lépniük. Egy nő azzal, hogy erényes, és hűséges marad a férjéhez, természetfeletti erőre tesz szert. Erkölcsi törvény, hogy senkinek sem szabad valaki más feleségére irányuló kéjes vágyak hatása alá kerülnie. Mātṛvat para-dāreṣu: egy értelmes embernek úgy kell más feleségére tekintenie, mint az anyjára. Ez egy erkölcsi parancsolat a Cāṇakya-ślokában (10):
- mātṛvat para-dāreṣu
- para-dravyeṣu loṣṭravat
- ātmavat sarva-bhūteṣu
- yaḥ paśyati sa paṇḍitaḥ
„Aki más feleségére úgy tekint, mint anyjára, aki más tulajdonát szemétnek látja, és aki minden élőlénnyel úgy bánik, ahogy saját magával bánna, azt művelt embernek nevezik.” Rāvaṇát tehát nemcsak az Úr Rāmacandra, de még saját felesége, Mandodarī is elítélte. Mivel erényes asszony volt, tisztában volt más erényes asszonyok erejével, különösen egy olyan feleségével, mint Sītādevī anya.