HU/SB 9.10.28
28. VERS
- kṛtaiṣā vidhavā laṅkā
- vayaṁ ca kula-nandana
- dehaḥ kṛto ’nnaṁ gṛdhrāṇām
- ātmā naraka-hetave
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṛtā—általad tett; eṣā—mindez; vidhavā—védelmező nélkül; laṅkā—Laṅkā állama; vayam ca—és mi; kula-nandana—ó, rākṣasák boldogsága; dehaḥ—a test; kṛtaḥ—általad készített; annam—ennivaló; gṛdhrāṇām—keselyűké; ātmā—és a lelked; naraka-hetave—a pokolba menni.
FORDÍTÁS
Ó, rākṣasák nemzetségének öröme! Miattad nincs most oltalmazója Laṅkā országának, és minket sem védelmez senki. Tetteiddel azt érted el, hogy testeden keselyűk lakmároznak majd, lelked pedig pokolra jut.
MAGYARÁZAT
Aki Rāvaṇa útjára lép, az kétféleképpen is kárhozatra van ítélve: testét kutyák és keselyűk fogják felfalni, a lelke pedig a pokolra megy. Maga az Úr mondja a Bhagavad-gītāban (BG 16.19):
- tān ahaṁ dviṣataḥ krūrān
- saṁsāreṣu narādhamān
- kṣipāmy ajasram aśubhān
- āsurīṣv eva yoniṣu
„Örökre az anyagi lét óceánjába, a különféle démonikus fajokba dobom az irigyeket és a gonoszokat, az emberiség alját.” Így tehát az olyan istentagadó ateistákra, mint Rāvaṇa, Hiraṇyakaśipu, Kaṁsa és Dantavakra, pokoli élet vár. Mandodarī, Rāvaṇa felesége megértette mindezt, mert erényes asszony volt. Noha bánkódott férje halála miatt, mégis tudta, mi fog történni Rāvaṇa testével és lelkével, mert habár az ember nem lát közvetlenül anyagi szemével, láthat a tudás szemével (paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ). A védikus történelemben sok példát találunk arra, hogyan válik valaki istentelenné, és hogyan ítélik kárhozatra a természet törvényei.