HU/SB 9.13.8
8. VERS
- rājño jīvatu deho ’yaṁ
- prasannāḥ prabhavo yadi
- tathety ukte nimiḥ prāha
- mā bhūn me deha-bandhanam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājñaḥ—a királyé; jīvatu—éledjen fel újra; dehaḥ ayam—ez a test (amit megőriztünk); prasannāḥ—nagyon elégedetten; prabhavaḥ—mindannyian képesek vagytok rá; yadi—ha; tathā—hadd legyen; iti—így; ukte—amikor (a félistenek) válaszoltak; nimiḥ—Nimi Mahārāja; prāha—mondta; mā bhūt—ne tegyétek; me—enyém; deha-bandhanam—bebörtönözve újra egy anyagi testbe.
FORDÍTÁS
„Ha elégedettek vagytok ezzel az áldozattal, és ha valóban képesek vagytok rá, arra kérünk benneteket, keltsétek életre Nimi Mahārāját ebben a testben!” A félistenek igent mondtak a bölcsek kérésére, ám Nimi Mahārāja így szólt: „Kérlek, ne börtönözzetek be újra egy anyagi testbe!”
MAGYARÁZAT
A félistenek sokkal magasabb rendű helyzetben vannak, mint az emberi lények, ezért noha a nagy szentek és bölcsek szintén nagy hatalmú brāhmaṇák voltak, mégis a félisteneket kérték meg, hogy keltsék életre Nimi Mahārāja testét, amelyet különféle illatos balzsamokban tároltak. Nem szabad azt gondolnunk, hogy a félisteneknek csupán az érzéki élvezet terén van hatalmuk. Olyan tettekre is képesek, mint például egy halott test életre keltése. A védikus irodalomban sok ilyen esettel találkozhatunk. Sāvitrī és Satyavān történetében például Satyavān meghalt, és Yamarāja elvitte, ám felesége, Sāvitrī kérésére Satyavān feléledt, ugyanabban a testben. Ez egy fontos tény, amely a félistenek erejét igazolja.