HU/SB 9.18.6-7
6-7. VERSEK
- śrī-śuka uvāca
- ekadā dānavendrasya
- śarmiṣṭhā nāma kanyakā
- sakhī-sahasra-saṁyuktā
- guru-putryā ca bhāminī
- devayānyā purodyāne
- puṣpita-druma-saṅkule
- vyacarat kala-gītāli-
- nalinī-puline ’balā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; ekadā—egyszer; dānava-indrasya—Vṛṣaparvānak; śarmiṣṭhā—Śarmiṣṭhā; nāma—nevű; kanyakā—leánya; sakhī-sahasra-saṁyuktā—sok ezer barátnőjével; guru-putryā—a guru, Śukrācārya leányával; ca—szintén; bhāminī—hirtelen haragú; devayānyā—Devayānīval; pura-udyāne—a palotakertben; puṣpita—virágokkal teli; druma—szép fákkal; saṅkule—zsúfolt; vyacarat—sétált; kala-gīta—nagyon kellemes hangokkal; ali—méhekkel; nalinī—lótuszokkal; puline—egy ilyen kertben; abalā—ártatlan.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī így szólt: Egy nap Vṛṣaparvā leánya, Śarmiṣṭhā, aki ártatlan volt, ám természetéből adódóan könnyen haragra gerjedt, Devayānīval, Śukrācārya leányával és sok ezer barátnőjével a palotakertben sétált. A kert, amelyben édesen daloló madarak és méhek éltek, telis-tele volt lótuszokkal, virágzó és gyümölcsöktől roskadozó fákkal.