HU/SB 9.23.20-21


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20-21. VERSEK

yatrāvatīrṇo bhagavān
paramātmā narākṛtiḥ
yadoḥ sahasrajit kroṣṭā
nalo ripur iti śrutāḥ
catvāraḥ sūnavas tatra
śatajit prathamātmajaḥ
mahāhayo reṇuhayo
haihayaś ceti tat-sutāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yatra—ahol, amely dinasztiában; avatīrṇaḥ—alászállt; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa; paramātmā—aki minden élőlény Felsőlelke; nara-ākṛtiḥ—egy személy, éppen olyan, mint egy emberi lény; yadoḥ—Yadué; sahasrajit—Sahasrajit; kroṣṭā—Kroṣṭā; nalaḥ—Nala; ripuḥ—Ripu; iti śrutāḥ—így híresek; catvāraḥ—négy; sūnavaḥ—fiúk; tatra—ott; śatajit—Śatajit; prathama-ātmajaḥ—az első fiúké; mahāhayaḥ—Mahāhaya; reṇuhayaḥ—Reṇuhaya; haihayaḥ—Haihaya; ca—és; iti—így; tat-sutāḥ—az ő fiai (Śatajit fiai).


FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa, aki a Felsőlélek minden élőlény szívében, alászállt eredeti formájában emberi lényként Yadu dinasztiájában vagy családjában. Yadunak négy fia volt: Sahasrajit, Kroṣṭā, Nala és Ripu. Négyük közül a legidősebbnek, Sahasrajitnek volt egy Śatajit nevű fia, akinek három fia született: Mahāhaya, Reṇuhaya és Haihaya.


MAGYARÁZAT

A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 1.2.11) megerősíti:

vadanti tat tattva-vidas
tattvaṁ yaj jñānam advayam
brahmeti paramātmeti
bhagavān iti śabdyate

„A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e kettősségektől mentes szubsztanciát Brahmannak, Paramātmānak vagy Bhagavānnak hívják.” A transzcendentalisták többsége csak a személytelen Brahmant vagy a helyhez kötött Paramātmāt érti meg, mivel az Istenség Személyiségét nagyon nehéz megérteni. Ahogy az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 7.3) mondja:

manuṣyāṇāṁ sahasreṣu
kaścid yatati siddhaye
yatatām api siddhānāṁ
kaścin māṁ vetti tattvataḥ

„Sok ezer ember közül talán egy törekszik a tökéletességre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer Engem egy is.” A yogīk és a jñānīk    —    azaz a misztikus yogīk és az imperszonalisták    —    személytelenként, illetve helyhez kötöttként tudják csak megérteni az Abszolút Igazságot. Noha ezek a megvalósított lelkek fölötte állnak a közönséges emberi lényeknek, nem érthetik meg, hogyan lehet a Legfelsőbb Abszolút Igazság egy személy. Ezért itt azt olvashatjuk, hogy a sok siddha közül    —    azon lelkek közül, akik már megvalósították az Abszolút Igazságot    —    csupán egy értheti meg Kṛṣṇát, aki pontosan olyan, akár egy emberi lény (narākṛti). Ezt az emberi formát Maga Kṛṣṇa magyarázta el, miután megnyilvánította a virāṭ-rūpát. A virāṭ-rūpa nem az eredeti formája az Úrnak; az eredeti forma a Dvibhuja-śyāmasundara, Muralīdhara, a kétkarú Úr, aki fuvolán játszik (yaṁ śyāmasundaram acintya-guṇa-svarūpam). Az Úr formái felfoghatatlan tulajdonságait bizonyítják. Habár számtalan univerzumot tart fenn egyetlen lélegzetének ideje alatt, pontosan olyan formát ölt Magára, mint amilyen az emberi lényeké. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Ő egy emberi lény. Ez az eredeti formája, de mivel olyan, mint egy emberi lény, a csekély tudásúak közönséges embernek tekintik. Az Úr azt mondja:

avajānanti māṁ mūḍhā
mānuṣīṁ tanum āśritam
paraṁ bhāvam ajānanto
mama bhūta-maheśvaram

„Az ostobák kigúnyolnak, mikor alászállok emberi alakomban. Nem ismerik transzcendentális természetem, nem tudják, hogy mindenek Legfelsőbb Ura vagyok.” (BG 9.11) Paraṁ bhāvamja, transzcendentális természete révén az Úr a mindent átható Paramātmā, aki minden élőlény szívében jelen van, mégis emberi lénynek látszik. A māyāvādī filozófia azt mondja, hogy az Úr eredetileg személytelen, de amikor alászáll, emberi és sok másik formát ölt Magára. Ám valójában Ő eredetileg olyan, mint egy emberi lény, és a személytelen Brahmant testének sugarai alkotják (yasya prabhā prabhavato jagad-aṇḍa-koṭi).