HU/SB 9.4.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-śuka uvāca
nābhāgo nabhagāpatyaṁ
yaṁ tataṁ bhrātaraḥ kavim
yaviṣṭhaṁ vyabhajan dāyaṁ
brahmacāriṇam āgatam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; nābhāgaḥ—Nābhāga; nabhaga-apatyam—Nabhaga Mahārāja fia volt; yam—akinek; tatam—az apa; bhrātaraḥ—az idősebb fivérek; kavim—a bölcs; yaviṣṭham—a legfiatalabb; vyabhajan—felosztották; dāyam—a birtokot; brahmacāriṇam—örökre brahmacārī életet fogadva (naiṣṭhika); āgatam—visszatért.


FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī így szólt: Nabhaga fia, akit Nābhāgának hívtak, hosszú ideig lelki tanítómestere otthonában élt. Bátyjai ezért úgy gondolták, hogy nem lesz belőle gṛhastha, és nem fog visszatérni. Így aztán anélkül hogy odaadták volna neki a jussát, csupán maguk között osztották fel apjuk birtokát. Amikor Nābhāga visszatért lelki tanítómesterétől, az apjukat adták neki mint őt illető részt.


MAGYARÁZAT

Kétféle brahmacārī van. Az egyik hazatérhet, megházasodhat, családot alapíthat, míg a másik, a bṛhad-vrata megfogadja, hogy örökre brahmacārī marad. A bṛhad-vrata brahmacārī nem tér vissza lelki tanítómesterétől; ott marad, és később közvetlenül a sannyāsa rendbe lép. Mivel Nābhāga nem tért vissza lelki tanítómesterétől, fivérei úgy gondolták, hogy bṛhadvrata-brahmacarya fogadalmat tett. Így aztán nem tették félre a neki járó részt, és helyette apjukat adták oda, amikor visszatért.