HU/SB 9.5.7


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

tvat-tejasā dharma-mayena saṁhṛtaṁ
tamaḥ prakāśaś ca dṛśo mahātmanām
duratyayas te mahimā girāṁ pate
tvad-rūpam etat sad-asat parāvaram


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tvat-tejasā—ragyogásod által; dharma-mayena—ami vallásos elvekkel van teli; saṁhṛtam—szétoszlik; tamaḥ—a sötétség; prakāśaḥ ca—világosság is; dṛśaḥ—minden iránynak; mahā-ātmanām—nagy, művelt személyiségeknek; duratyayaḥ—áthághatatlan; te—tiéd; mahimā—dicsőség; girām pate—ó, szavak mestere; tvat-rūpam—megnyilvánulásod; etat—ez; sat-asat—megnyilvánult és megnyilvánulatlan; para-avaram—felsőbbrendű és alsóbbrendű.


FORDÍTÁS

Ó, szavak mestere, ragyogásoddal, amely vallásos elvekkel teli, szétoszlatod a világ sötétségét, és megnyilvánítod a bölcsek vagy nagy lelkek tudását. Valójában senki sem tudja felülmúlni ragyogásodat, hiszen a dolgok    —    legyenek megnyilvánultak vagy megnyilvánulatlanok, durvák vagy finomak, magasabb vagy alacsonyabb rendűek    —    mind csupán különféle formáid, melyeket ragyogásod nyilvánít meg.


MAGYARÁZAT

Fény nélkül semmit sem láthatunk, különösen ebben az anyagi világban. Ebben a világban a fény a Sudarśana, az Istenség Legfelsőbb Személyisége eredeti látásának ragyogásából árad. A Nap, a Hold és a tűz világító elve a Sudarśanából árad, s a tudás általi megvilágosodás szintén a Sudarśanától ered, mert a Sudarśana fényénél az ember képes megkülönböztetni az egyik dolgot a másiktól, a magasabb rendűt az alacsonyabb rendűtől. Az emberek általában az olyan hatalmas yogīkat, mint amilyen Durvāsā Muni volt, csodálatosan felsőbbrendűnek tekintik, de ha egy ilyen embert a Sudarśana cakra üldözőbe vesz, nyomban láthatjuk, ki ő valójában, és megérthetjük, milyen alacsonyrendű amiatt, ahogyan a bhaktákkal bánik.