HU/SB 1.16.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

kiṁ kṣatra-bandhūn kalinopasṛṣṭān
rāṣṭrāṇi vā tair avaropitāni
itas tato vāśana-pāna-vāsaḥ-
snāna-vyavāyonmukha-jīva-lokam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kim—vajon; kṣatra-bandhūn—a haszontalan vezetők; kalinā—a Kali-kor hatására; upasṛṣṭān—megzavarodva; rāṣṭrāṇi—államügyek; —vagy; taiḥ—általuk; avaropitāni—összezavar; itaḥ—itt; tataḥ—ott; —vagy; aśana—étel elfogadása; pāna—ital; vāsaḥ—hajlék; snāna—fürdő; vyavāya—szexuális érintkezés; unmukha—hajlik; jīva-lokam—az emberi társadalom.


FORDÍTÁS

A vezetőknek nevezett emberek a Kali-kor hatására megzavarodnak, s az állam minden ügyében zűrzavart okoznak. E zűrzavar miatt bánkódsz? Az általános népesség nem követi a szabályozó elveket, amelyek az evésre, az alvásra, az ivásra, a szaporodásra stb. vonatkoznak, és mindezt bárhol hajlandók megtenni. Emiatt vagy talán boldogtalan?


MAGYARÁZAT

Az életnek vannak olyan szükségletei, amelyek megegyeznek az alacsonyabb rendű állatok életszükségleteivel. Ezek az evés, az alvás, a védekezés és a párzás. Ezek a testi követelések megfigyelhetők mind az embernél, mind az állatoknál. Az embernek azonban emberhez méltóan kell kielégíteniük e vágyakat, s nem úgy, mint az állatoknak. Egy kutya minden gondolkodás nélkül, nyilvánosan közösülhet egy másikkal, de ha az ember tesz így, azt közerkölcs elleni véteknek tartják, és elkövetője ellen bűnügyi eljárást indítanak. Az emberi lény számára tehát vannak bizonyos szabályok, még e közönséges szükségletek kielégítését illetően is. Amikor a Kali-korszak hatására az emberi társadalom megzavarodik, nem követi tovább e szabályokat. Ebben a korban az emberek a szabályozó elvek betartása nélkül merülnek bele életszükségleteik kielégítésébe. A társadalmi és erkölcsi szabályok háttérbe szorulása mindenképpen sajnálatra méltó, mert ennek az állati viselkedésnek káros hatása van. Korunkban az apák és nevelők általában egyáltalán nem boldogok védenceik viselkedése láttán. Tudniuk kell, hogy sok ártatlan gyerek esik áldozatul a rossz társaságnak, amely a Kali-kor befolyásának eredménye. A Śrīmad-Bhāgavatamból ismerjük Ajāmila történetét, aki egy brāhmaṇa ártatlan fiaként az úton sétálva meglátott egy śūdra párt ölelkezni. Mindez vonzó volt a fiú számára, és később az erkölcstelenség áldozata lett. Tiszta brāhmaṇából nyomorult csavargóvá süllyedt, s mindez csupán a rossz társaságnak köszönhetően. Akkoriban egyetlen áldozat volt, Ajāmila, Kali korában azonban a szerencsétlen, ártatlan diákok naponta esnek áldozatul a moziknak, amelyek csak a szex miatt vonzzák az embereket. Azok, akiket vezetőknek neveznek, nem tanulták meg, mi egy kṣatriya feladata. A kṣatriyák dolga az irányítás, ahogyan a brāhmaṇáké a tudomány művelése és a tanácsadás. A kṣatra-bandhu szó azokra utal, akik csupán elnevezésükben vezetők, és azokra, akik úgy kerültek vezető pozíciókba, hogy nem részesültek megfelelő nevelésben a műveltség és a hagyományok tekintetében. Olyan emberek szavazatai alapján kerülnek kiemelkedő pozícióba, akik maguk sem tartják be az élet szabályozó elveit. Hogyan tudnák ezek az emberek kiválasztani a megfelelő egyént, amikor ők maguk sem tartják be az élet alapvető normáit? A Kali-kor hatására tehát mindenhol    —    a politikában, a társadalomban és a vallásban    —    minden a feje tetejére állt. Egy józan ember mindezt rendkívül sajnálatosnak találja.