HU/SB 4.13.4
4. VERS
- sva-dharma-śīlaiḥ puruṣair
- bhagavān yajña-pūruṣaḥ
- ijyamāno bhaktimatā
- nāradeneritaḥ kila
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sva-dharma-śīlaiḥ—az áldozattal kapcsolatos kötelességeket elvégezve; puruṣaiḥ—az emberek által; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; yajña-pūruṣaḥ—minden áldozat élvezője; ijyamānaḥ—imádják; bhaktimatā—a bhakták; nāradena—Nārada; īritaḥ—leírta; kila—valóban.
FORDÍTÁS
Miközben a pracetāk valamennyien a vallásos rítusokat és az áldozati szertartásokat végezték, hogy imádják s elégedetté tegyék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, a nagy bölcs, Nārada Dhruva Mahārāja transzcendentális tulajdonságairól beszélt nekik.
MAGYARÁZAT
Nārada Muni mindig az Úr kedvteléseit magasztalja, s ebből a versből megtudhatjuk, hogy nemcsak az Urat, de az Úr bhaktáit is szívesen dicsőíti. A nagy bölcs, Nārada küldetése az, hogy az Úr odaadó szolgálatát hirdesse. Ennek érdekében összeállította a Nārada-pāñcarātrát, egy útmutatót az odaadó szolgálathoz, hogy a bhakták bármikor megtudhassák belőle, hogyan végezzék az odaadó szolgálatot, s így napi huszonnégy órán keresztül mutathassanak be áldozatokat az Istenség Legfelsőbb Személyisége örömére. Ahogy az a Bhagavad-gītāban áll, az Úr létrehozta a társadalom négy rendjét, a brāhmaṇa, a kṣatriya, a vaiśya és a śūdra rendet. A Nārada-pāñcarātra rendkívül világos leírást ad arról, hogyan tehetik elégedetté a Legfelsőbb Urat a különféle társadalmi rendek. A Bhagavad-gītā (BG 18.45) kijelenti: sve sve karmaṇy abhirataḥ saṁsiddhiṁ labhate naraḥ, előírt kötelességeinek végzésével az ember elégedetté teheti a Legfelsőbb Urat. A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 1.2.13) szintén ez áll: svanuṣṭhitasya dharmasya saṁsiddhir hari-toṣaṇam — kötelességét akkor végzi az ember tökéletesen, ha látja, hogy elégedetté teszi vele az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Amikor látta, hogy a pracetāk ezt az útmutatást követve mutatják be az áldozatokat, Nārada Muni elégedett volt, s ott, az áldozati arénában dicsőíteni akarta Dhruva Mahārāját is.