HU/SB 8.10.57
57. VERS
- mālī sumāly atibalau yudhi petatur yac-
- cakreṇa kṛtta-śirasāv atha mālyavāṁs tam
- āhatya tigma-gadayāhanad aṇḍajendraṁ
- tāvac chiro ’cchinad arer nadato ’riṇādyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mālī sumālī—a két démon, Mālī és Sumālī; ati-balau—nagyon hatalmas; yudhi—a csatatéren; petatuḥ—elestek; yat-cakreṇa—akinek korongja által; kṛtta-śirasau—fejük levágva; atha—ezután; mālyavān—Mālyavān; tam—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét; āhatya—megtámadva; tigma-gadayā—egy nagyon hegyes buzogánnyal; ahanat—megpróbálta megtámadni, megölni; aṇḍa-ja-indram—Garuḍát, a tojásból születő madarak királyát; tāvat—akkor; śiraḥ—a fej; acchinat—levágta; areḥ—az ellenségé; nadataḥ—üvöltött, mint egy oroszlán; ariṇā—a korong által; ādyaḥ—az eredeti Istenség Személyisége.
FORDÍTÁS
Ezután a Legfelsőbb Úr megölt két hatalmas démont, Mālīt és Sumālīt — korongjával levágta a fejüket. Ekkor Mālyavān, egy másik démon támadt az Úrra. Úgy üvöltött, mint egy oroszlán, s hegyes buzogányával Garuḍát, a tojásból született madarak urát rohamozta meg. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az eredeti személy azonban korongjával levágta ennek az ellenségnek a fejét is.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekének tizedik fejezetéhez, melynek címe: „Harc a félistenek és a démonok között”