HU/Prabhupada 0424 - Éljetek a védikus kultúra minden lehetőségével



Lecture on SB 1.1.1 -- New York, July 6, 1972

A szanszkrit nyelv nagyon fontos, az egész világon tisztelik. Különösen Németországban, ők nagyon szeretik a szanszkritot. Sok német tudós van, akik órák hosszat képesek szanszkritul beszélni. Nagyon komolyan tanulmányozzák a szanszkrit nyelvet. Egy Istentestvérem szokta mondani, aki most Svédországban él, hogy: „amikor Londonból egy indiai diák jött az országunkba.” A britek uralma alatt, az indiaiak Londonba mentek, hogy diplomát szerezzenek, és így tekintélyes emberré válhattak. Ez volt rendszer. Miközben hazafelé tartottak, természetesen meglátogatták a többi európai országot. Németországban felmérték az indiai tanulók tudását, hogy mennyire ismerik saját kultúrájukat. Az Istentestvéremet Ernst Schulze-nak hívták, aki most Sadānanda Swami. Ő mondta, hogy: „amint megtudtuk, hogy egy tanuló semmit sem tud a saját, indiai kultúrájáról, azonnal elutasítottuk őt: »Mihaszna.«” Tehát az indiaiak, különösen azok, akik jelen vannak ezen a megbeszélésen, ha dicsőíteni akarjátok az országotokat, akkor a védikus irodalmat kell bemutatnotok. Nem tudjátok felülmúlni a nyugati országokat az úgynevezett technológiai ismeretekben. Ez nem lehetséges. Sokkal fejlettebbek. Száz évvel előrébb járnak. Bármit is fedeznétek fel, azt már száz évvel korábban felfedezték valamelyik nyugati országban. Ez nem lehetséges. Bármit. Ha ti indiaiak dicsőíteni szeretnétek az országotokat, mutassátok be ezt a védikus kultúrát, szívvel-lélekkel, ahogy én próbálom megtenni. Hogyan fogják az emberek elfogadni? Van ennek egy lényege. Rengeteg swami jött előttem ebbe az országba, de nem voltak képesek a lényeget bemutatni. Némi pénzt akartak, azután továbbálltak. Ez minden. A mi Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunk nem erről szól. Mi adni szeretnénk valamit a nyugati országoknak. Ez a célunk. Nem koldulni jövünk, hanem adni valamit. Ez a küldetésem. Ők koldulni jöttek ide: „adjatok rizst, dahlt, gabonát, pénzt”, én viszont azért jöttem ide, hogy adjak valamit az indiai kultúrából. Ez a különbség. Szóval, ti, európai és amerikai diákok, éljetek a védikus kultúra minden lehetőségével. Ezért dolgozom olyan keményen, hogy mielőtt elhagyom a testem, átadjak nektek néhány könyvet, melyekben halálom után örömötöket lelhetitek. Fordítsátok a javatokra. Kamatoztassátok. Olvassátok el szépen az összes ślokát, próbáljátok megérteni a jelentésüket, vitassátok meg egymás között. Nityaṁ bhagavata-sevayā. Ez a missziónk. Naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu nityaṁ bhagavata-sevayā (SB 1.2.18). Abhadra, megannyi piszkos dolog van a szívünkben. Ezek a szennyeződések csak a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásával tisztulhatnak meg. Nincs más módszer.

śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇa
puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
hṛdy antaḥ stho hy abhadrāṇi
vidhunoti suhṛt satām
(SB 1.2.17)
naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
nityaṁ bhāgavata-sevayā
bhagavaty uttama-śloke
bhaktir bhavati naiṣṭhikī
(SB 1.2.18)

Ez a folyamat. Śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇa, Kṛṣṇa mindenki szívében jelen van. Kṛṣṇa belülről és kívülről egyaránt megpróbál segíteni. Kívülről jelen van mūrti formájában, a templomban. Élhettek a lehetőséggel, hogy szolgáljátok Őt. Elküldi a képviselőjét, a lelki tanítómestert, hogy közvetlenül beszéljen Kṛṣṇáról, és Ő kész arra, hogy Paramātmāként belülről segítsen. Kṛṣṇa olyan kedves. Ő azt akarja… Mivel mindannyian szenvedtek ebben az anyagi létben, Kṛṣṇa személyesen jön el, és így korteskedik: „Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!” (BG 18.66) „A Bhāgavatamról szóló előadások rendszeres látogatásával és a tiszta bhakták szolgálatával minden, ami szívben bajt okoz, szinte teljesen elpusztul.” (SB 1.2.18) A szív megtisztítása: ceto-darpaṇa-mārjanam (CC Antya 20.12). Ez a folyamat. Mindannyian Isten, Kṛṣṇa szerves részei vagyunk. Tiszták vagyunk. De tisztátalanná váltunk az anyagi szennyeződéstől. Meg kell tisztítanunk önmagunkat, és ennek az a folyamata, hogy hallunk Kṛṣṇáról. Ez minden.