HU/SB 10.6.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

tasyāḥ svanenātigabhīra-raṁhasā
sādrir mahī dyauś ca cacāla sa-grahā
rasā diśaś ca pratinedire janāḥ
petuḥ kṣitau vajra-nipāta-śaṅkayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasyāḥ—a nagy rākṣasīnak, Pūtanānak; svanena—a hangvibrációval; ati—nagyon; gabhīra—mély; raṁhasā—erőteljes; sa-adriḥ—a hegyekkel; mahī—a Föld felszíne; dyauḥ ca—és a világűr; cacāla—remegett; sa-grahā—a csillagokkal; rasā—a Föld bolygó alatt; diśaḥ ca—és minden irány; pratinedire—reszketett; janāḥ—az emberek; petuḥ—lerogytak; kṣitau—a Föld színén; vajra-nipāta-śaṅkayā—arra gyanakodva, hogy villámok csapnak le.


FORDÍTÁS

Pūtanā hangos, velőtrázó sikoltozásától megremegett a Föld a hegyeivel, a világűr a bolygóival. Megremegtek az alsó bolygók és az égtájak, és az emberek villámcsapástól rettegve a földre rogytak.


MAGYARÁZAT

Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura megjegyzi, hogy ebben a versben a rasā szó a Föld alatti bolygórendszerekre, a Rasātalára, az Atalára, a Vitalára, a Sutalára és a Talātalára utal.