HU/SB 2.4.12
12. VERS
- śrī-śuka uvāca
- namaḥ parasmai puruṣāya bhūyase
- sad-udbhava-sthāna-nirodha-līlayā
- gṛhīta-śakti-tritayāya dehinām
- antarbhavāyānupalakṣya-vartmane
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī így szólt; namaḥ—hódolatomat ajánlom; parasmai—a Legfelsőbb; puruṣāya—az Istenség Személyisége; bhūyase—a teljes egésznek; sad-udbhava—az anyagi világ teremtése; sthāna—fenntartása; nirodha—és visszavonása; līlayā—a kedvtelésével; gṛhīta—elfogadva; śakti—erő; tritayāya—három kötőerő; dehinām—mindenki, aki anyagi testtel rendelkezik; antaḥ-bhavāya—Neki, aki belül lakik; anupalakṣya—felfoghatatlan; vartmane—aki ekképp cselekszik.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī így szólt: Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki az anyagi világ teremtése érdekében elfogadja a természet három kötőerejét! Ő a teljes egész, aki mindenki testében benne lakik, és útjai kifürkészhetetlenek.
MAGYARÁZAT
Ez az anyagi világ a három kötőerő, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság megnyilvánulása. A Legfelsőbb Úr az anyagi világ teremtése, fenntartása és elpusztítása érdekében elfogad három uralkodó formát: Brahmāét, Viṣṇuét és Śaṅkaráét (Śiváét). Viṣṇuként behatol minden egyes teremtett anyagi testbe, Garbhodakaśāyī Viṣṇuként behatol minden univerzumba, és Kṣīrodakaśāyī Viṣṇuként behatol minden élőlény testébe. Az Úr Śrī Kṛṣṇát — mivel Ő minden viṣṇu-tattva eredete — a vers paraḥ pumānnak, Puruṣottamának szólítja, ahogyan a Bhagavad-gītā (BG 15.18) is. Ő a teljes egész, a puruṣāvatārák pedig az Ő teljes értékű kiterjedései. A bhakti-yoga az egyetlen folyamat, amelyet követve az ember képessé válhat arra, hogy megismerje Őt. Az empirikus filozófusok és a misztikus yogīk nem tudják megérteni az Istenség Személyiségét, ezért az Urat anupalakṣya-vartmane-nak, a felfoghatatlan út, a bhakti-yoga Urának is nevezik.