HU/SB 3.12.17


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

alaṁ prajābhiḥ sṛṣṭābhir
īdṛśībhiḥ surottama
mayā saha dahantībhir
diśaś cakṣurbhir ulbaṇaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

alam–szükségtelen; prajābhiḥ–ilyen élőlények által; sṛṣṭābhiḥ–létrehozott; īdṛśībhiḥ–ilyen fajtának; sura-uttama–ó, legkiválóbb félisten; mayā–engem; saha–vele együtt; dahantībhiḥ–akik égetik; diśaḥ–minden oldal; cakṣurbhiḥ–a szemekkel; ulbaṇaiḥ–tüzes lángnyelvek.


FORDÍTÁS

Brahmā így szólt Rudrához: Ó, legkiválóbb félisten! Nincs szükség arra, hogy ilyen természetű élőlényeket teremts! A szemük tüzes lángnyelveket szór, s e tűzzel szerte mindenhol pusztítva még engem is megtámadtak.