HU/SB 3.20.7


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

evam ugraśravāḥ pṛṣṭa
ṛṣibhir naimiṣāyanaiḥ
bhagavaty arpitādhyātmas
tān āha śrūyatām iti


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

evam—így; ugraśravāḥ—Sūta Gosvāmī; pṛṣṭaḥ—megkérdezve; ṛṣibhiḥ—a bölcsek által; naimiṣa-ayanaiḥ—akik összegyűltek Naimiṣa erdejében; bhagavati—az Úrnak; arpita—ajánlotta; adhyātmaḥ—elméje; tān—nekik; āha—mondta; śrūyatām—csak halljátok; iti—így.


FORDÍTÁS

Naimiṣāraṇya nagy bölcseinek kérésére Romaharṣaṇa fia, Sūta Gosvāmī, kinek elméje az Úr transzcendentális kedvteléseibe merült, így szólt: „Hallgassátok, amit most mondani fogok!”