HU/SB 3.3.17
17. VERS
- uttarāyāṁ dhṛtaḥ pūror
- vaṁśaḥ sādhv-abhimanyunā
- sa vai drauṇy-astra-sampluṣṭaḥ
- punar bhagavatā dhṛtaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
uttarāyām–Uttarānak; dhṛtaḥ–fogant; pūroḥ–Pūrunak; vaṁśaḥ–leszármazott; sādhu-abhimanyunā–a hős Abhimanyu által; saḥ–ő; vai–bizonyára; drauṇi-astra–Droṇa fiának, Drauṇinak a fegyverétől; sampluṣṭaḥ–megégetve; punaḥ–újra, másodszor; bhagavatā–az Istenség Személyisége; dhṛtaḥ–megvédte.
FORDÍTÁS
Droṇa fiának fegyvere elégette a magzatot, Pūru leszármazottját, akit a nagy hős, Abhimanyu nemzett felesége, Uttarā méhében, ám később az Úr megvédelmezte őt.
MAGYARÁZAT
Aśvatthāmā brahmāstrája elégette Parīkṣit embrió-testét, amely Uttarā méhében növekedett Abhimanyu, a nagy hős fiaként. Az Úr azonban egy másik testet adott Parīkṣitnek az anyaméhben, s ezzel Pūru leszármazottja megmenekült. Ez az eset közvetlen bizonyítéka annak, hogy a test és az élőlény, a lélekszikra különbözik egymástól. Amikor egy férfi egy nő méhébe juttatja magját, s így egy élőlény a nő méhében menedékre talál, a férfi magja és a nő petesejtje emulgeálódnak, s a test egy borsó méretű formát vesz fel, majd fokozatosan kifejlődik a teljes test. Ha azonban a fejlődő magzat valamilyen módon elpusztul, akkor az élőlénynek egy másik testben, illetve egy másik nő méhében kell menedéket keresnie. Az az élőlény, akit az Úr kiválasztott, hogy Pūru Mahārāja és a Pāṇḍavák leszármazottja legyen, nem volt közönséges élőlény, s az Úr felsőbbrendű akaratából sorsa az volt, hogy Yudhiṣṭhira Mahārāja trónörököse legyen. Ezért amikor Aśvatthāmā elpusztította Parīkṣit Mahārāja magzat-testét, az Úr saját belső energiája révén teljes kiterjedésével behatolt Uttarā méhébe, hogy a leendő Parīkṣit Mahārāja, aki épp nagy veszélyben forgott, láthassa Őt. Az Úr azzal, hogy megjelent az anyaméhben, bátorságot öntött a gyermekbe, s mindenható lévén teljes védelmet nyújtott neki egy új testben. Mivel Ő mindenütt jelen van, egyformán jelen volt Uttarāban, a Pāṇḍava család többi tagjában és rajtuk kívül is.