HU/SB 3.3: Az Úr kedvtelései Vrindavanán kívül
3.3.1. vers: Śrī Uddhava így szólt: Ezek után az Úr Kṛṣṇa Śrī Baladevával Mathurā városába érkezett. Hogy örömet szerezzenek szüleiknek, lerántották trónjáról Kaṁsát – az emberek ellenségeinek vezérét –, s miközben hatalmas erővel vonszolták a földön, megölték.
3.3.2. vers: Az Úr úgy tanulta meg az egész Védákat különféle ágaival együtt, hogy csupán egyszer hallotta őket tanítójától, Sāndīpani Munitól, akit azzal jutalmazott, hogy visszahozta halott fiát a Yamaloka birodalomból.
3.3.3. vers: Rukmiṇīnek, Bhīṣmaka király leányának csábító szépsége és gazdagsága láttán számtalan nagy herceg és király sereglett össze, hogy feleségül vegye őt. Az Úr Kṛṣṇa azonban, megelőzve a többi bizakodó kérőt, elragadta őt mint saját jussát, ahogy Garuḍa ragadta el a nektárt.
3.3.4. vers: Az Úr legyőzte a hét bikát – amelyeknek az orra még nem volt átfúrva –, és elnyerte Nāgnajitī hercegnő kezét a nyilvános vőlegényválasztó versenyen. Noha az Úr került ki győztesként, vetélytársai a hercegnő kezét követelték, s így kitört a harc. Az Úr teljes fegyverzetében mindannyiukat megölte vagy megsebesítette, ám Neki a haja szála sem görbült.
3.3.5. vers: Hogy kedvében járjon drága hitvesének, az Úr elhozta a mennyekből a pārijāta fát, ahogy egy közönséges férj tette volna. Ám Indra, a mennyek királya feleségei biztatására (hiszen a játékszerük volt), minden erejét összeszedve az Úr nyomába eredt, hogy megküzdjön Vele.
3.3.6. vers: Dharitrī – a Föld – fia, Narakāsura meg akarta hódítani az egész eget, ezért az Úr egy harc során megölte. Ekkor Narakāsura anyja imával fordult az Úrhoz, s az Úr visszaadta a birodalmat Narakāsura fiának. Így lépett be az Úr a démon házába.
3.3.7. vers: A démon palotájában a hercegnőket, akiket Narakāsura elrabolt, újra élet töltötte el, amint meglátták az Urat, a szenvedők barátját. Mohón, örömmel és szégyenlősen pillantottak Rá, s felajánlották, hogy feleségül mennek Hozzá.
3.3.8. vers: A hercegnők mind külön lakosztályokban éltek, az Úr pedig egyazon időben számtalan formába terjesztette ki magát, melyek pontosan illettek minden egyes hercegnőhöz. Tökéletes szertartások során, belső energiája segítségével vette őket feleségül.
3.3.9. vers: Az Úr, hogy transzcendentális vonásaiban megsokszorozódjon, mindannyiuknak tíz utódot nemzett, akik pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkeztek, mint Ő.
3.3.10. vers: Kālayavana, Magadha királya és Śālva, Mathurā városára támadtak, de amikor katonáik körülvették a várost, az Úr, hogy megmutassa embereinek erejét, nem vett részt megölésükben.
3.3.11. vers: A királyok – Śambara, Dvivida, Bāṇa, Mura, Balvala és számtalan más démon – közül néhányat Ő maga pusztított el (mint Dantavakrát), néhányat pedig másokkal [például Śrī Baladevával] öletett meg.
3.3.12. vers: Ekkor, ó, Vidura, az Úr akaratából minden király odaveszett a kurukṣetrai csatában, mind az ellenségek, mind azok, akik unokaöcséid oldalán harcoltak. Oly hatalmasak és erősek voltak, hogy a föld is remegni látszott, amint keresztülvágtáztak a csatatéren.
3.3.13. vers: Duryodhanától elfordult a szerencse, s élete a végéhez közeledett, mert Karṇa, Duḥśāsana és Saubala rossz tanácsainak útvesztőjébe tévedt. A látvány, amint követőivel együtt – annak ellenére, hogy oly erős volt – most törött combokkal feküdt a földön, nem okozott örömet az Úrnak.
3.3.14. vers: [A kurukṣetrai csata után az Úr így szólt:] Droṇa, Bhīṣma, Arjuna és Bhīma segítségével a Föld végre megszabadult súlyos terhétől, tizennyolc akṣauhiṇī alakulattól. De lám csak! Még mindig itt van a Tőlem származó Yadu-dinasztia hatalmas ereje, mely még elviselhetetlenebb teher lehet!
3.3.15. vers: Csak akkor távoznak majd el, amikor az italtól [madhu] megrészegülve, vérben úszó szemmel acsarkodni kezdenek egymásra – másként nem történhet meg. Mindez eltávozásomkor fog bekövetkezni.
3.3.16. vers: Így töprengett magában az Úr Śrī Kṛṣṇa, és Yudhiṣṭhira Mahārāját a világ legfőbb urává tette, hogy példát állítson, hogyan kell a vallás útját követve kormányozni a világot.
3.3.17. vers: Droṇa fiának fegyvere elégette a magzatot, Pūru leszármazottját, akit a nagy hős, Abhimanyu nemzett felesége, Uttarā méhében, ám később az Úr megvédelmezte őt.
3.3.18. vers: A Legfelsőbb Úr rávette Dharma fiát, hogy mutasson be három lóáldozatot. Yudhiṣṭhira Mahārāja – állhatatosan Kṛṣṇát, az Istenség Személyiségét követve – védelmezte a Földet, és boldogan élt rajta öccsei támogatásával.
3.3.19. vers: Eközben az Istenség Személyisége boldogan élt Dvārakā városában, szigorúan betartva a védikus társadalmi szokásokat. Nem ragaszkodott semmihez, s követte a tudás útját, ahogyan azt a sāṅkhya filozófiarendszer tanítja.
3.3.20. vers: Ott volt transzcendentális testében, mely a szerencse istennőjének hajléka, örökké szelíd és kedvesen mosolygó arcával, nektári szavaival és hibátlan jellemével.
3.3.21. vers: Az Úr ebben s más világokban [a felsőbb bolygókon] különösen a Yadu-dinasztia társaságában hódolt kedvteléseinek. Az éjszaka kínálta pihenő órákban a nők szerelmes barátságát élvezte.
3.3.22. vers: Az Úr hosszú esztendőkön át családos életet élt, végül azonban teljes mértékben bizonyságot tett róla, hogy a legkevésbé sem ragaszkodik a röpke szexuális élvezethez.
3.3.23. vers: Minden élőlényt egy természetfölötti erő irányít, s így érzéki élvezete is e természetfölötti erő irányítása alatt áll. Ezért senki más nem hihet az Úr Kṛṣṇa transzcendentális érzéki cselekedeteiben, csak aki odaadó szolgálatát végezve a bhaktája lett.
3.3.24. vers: Egyszer a Yadu- és a Bhoja-dinasztia hercegi leszármazottjai tréfáikkal feldühítették a nagy bölcseket, akik ezért az Úr vágyából megátkozták őket.
3.3.25. vers: Néhány hónap múltán – amiatt, hogy Kṛṣṇa akaratából zavarodottság lett úrrá rajtuk – Vṛṣṇi, Bhoja és Andhaka minden leszármazottja, akik a félistenek inkarnációi voltak, Prabhāsa felé vették útjukat, míg az Úr örök bhaktái nem tartottak velük, hanem Dvārakāban maradtak.
3.3.26. vers: Miután megérkeztek, mindannyian fürdőt vettek. A zarándokhely vizével tiszteletüket ajánlva elégedetté tették az ősatyákat, a félisteneket és a nagy bölcseket, majd királyi adományként teheneket ajándékoztak a brāhmaṇáknak.
3.3.27. vers: A brāhmaṇák nemcsak jól táplált teheneket kaptak ajándékba, hanem aranyat, aranypénzt, ágyneműt, ruhákat, ülőhelynek szánt állatbőröket, takarókat, lovakat, elefántokat és hajadonokat is, valamint elegendő földet a megélhetésükhöz.
3.3.28. vers: Ezek után a brāhmaṇákat ízletes ételekkel kínálták, amelyeket először az Istenség Személyiségének ajánlottak fel, s fejüket a földhöz érintve kimutatták előttük tiszteletüket. Életük tökéletes volt, mert a teheneket és a brāhmaṇákat védelmezték.