HU/SB 3.3.23
23. VERS
- daivādhīneṣu kāmeṣu
- daivādhīnaḥ svayaṁ pumān
- ko viśrambheta yogena
- yogeśvaram anuvrataḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
daiva–természetfölötti; adhīneṣu–irányítva; kāmeṣu–az érzéki élvezetben; daiva-adhīnaḥ–természetfölötti erő által irányított; svayam–maga; pumān–élőlény; kaḥ–ki; viśrambheta–hihet benne; yogena–az odaadó szolgálat által; yogeśvaram–a Legfelsőbb Urat; anuvrataḥ–szolgálva.
FORDÍTÁS
Minden élőlényt egy természetfölötti erő irányít, s így érzéki élvezete is e természetfölötti erő irányítása alatt áll. Ezért senki más nem hihet az Úr Kṛṣṇa transzcendentális érzéki cselekedeteiben, csak aki odaadó szolgálatát végezve a bhaktája lett.
MAGYARÁZAT
Ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja, senki sem értheti meg az Úr transzcendentális születését és cselekedeteit. Ugyanezt a tényt erősíti meg ez a vers: csak az értheti meg a különbséget az Úr cselekedetei és azoknak a tettei között, akiket a természetfölötti erő irányít, aki az Úrnak végzett odaadó szolgálat révén megvilágosodást nyert. Az állatok, emberek és félistenek érzéki élvezetét az anyagi univerzumokon belül a prakṛtinek vagy daivi-māyānak nevezett természetfölötti erő irányítja. Senki sem juthat saját erőfeszítéséből érzéki élvezethez, s ebben az anyagi világban mindenkit az érzéki élvezet utáni vágy hajt. Akik a természetfölötti hatalom irányítása alatt állnak, nem hiszik el, hogy az Úr Kṛṣṇa az érzéki élvezet tekintetében a sajátján kívül semmilyen irányítás alatt nem áll. Nem értik meg, hogy az Ő érzékei transzcendentálisak. A Brahma-saṁhitā az Úr érzékeiről azt mondja, mindenhatóak, azaz bármelyik érzékszervével képes ellátni egy másik érzékszerv feladatát. Aki behatárolt érzékekkel rendelkezik, nem hiszi el, hogy az Úr transzcendentális hallóképességével enni tud, vagy, hogy szexuális kapcsolatra képes a látásával. Az irányítás alatt álló élőlény feltételekhez kötött életében nem is álmodhat az érzékek ilyen működéséről, ám pusztán a bhakti-yoga cselekedetei révén megértheti, hogy az Úr és tettei mindig transzcendentálisak. Ahogyan az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 18.55) mondja: bhaktyā mām abhijānāti yāvān yaś cāsmi tattvataḥ – az ember az Úr cselekedeteinek még töredékét sem ismerheti meg, ha nem az Úr tiszta bhaktája.