HU/SB 3.3.3
3. VERS
- samāhutā bhīṣmaka-kanyayā ye
- śriyaḥ savarṇena bubhūṣayaiṣām
- gāndharva-vṛttyā miṣatāṁ sva-bhāgaṁ
- jahre padaṁ mūrdhni dadhat suparṇaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
samāhutāḥ–meghívta; bhīṣmaka–Bhīṣmaka királynak; kanyayā–a leánya által; ye–mindazok; śryaḥ–gazdagság; sa-varṇena–hasonló csoportba tartozva; bubhūṣayā–arra várva, hogy így lesz; eṣām–nekik; gāndharva–házasságban; vṛttyā–ilyen szokás szerint; miṣatām–így vinni; sva-bhāgam–saját jussát; jahre–elvitte; padam–lábak; mūrdhni–a fejen; dadhat–rátette; suparṇaḥ–Garuḍa.
FORDÍTÁS
Rukmiṇīnek, Bhīṣmaka király leányának csábító szépsége és gazdagsága láttán számtalan nagy herceg és király sereglett össze, hogy feleségül vegye őt. Az Úr Kṛṣṇa azonban, megelőzve a többi bizakodó kérőt, elragadta őt mint saját jussát, ahogy Garuḍa ragadta el a nektárt.
MAGYARÁZAT
Rukmiṇī hercegnő, Bhīṣmaka király leánya valóban olyan vonzó volt, mint a gazdagság, hiszen olyan értékes kincs volt, mint az arany, mind színében, mind pedig erényeiben. A szerencse istennője, Lakṣmī a Legfelsőbb Úr tulajdona, ezért Rukmiṇī keze valóban az Úr Kṛṣṇát illette meg. Rukmiṇī bátyja azonban Śiśupālát szemelte ki vőlegényének, noha Bhīṣmaka király akarata az volt, hogy leánya Kṛṣṇához menjen férjhez. Rukmiṇī arra kérte Kṛṣṇát, szabadítsa ki őt Śiśupāla karmai közül. Amikor a vőlegény, Śiśupāla kíséretével együtt megérkezett – azzal a vággyal a szívében, hogy feleségül vegye Rukmiṇīt –, Kṛṣṇa egy alkalmas pillanatban a jelen lévő kérőket kijátszva elragadta a leányt, mint ahogy Garuḍa vitte el a nektárt a démonok keze közül. A történetről a Tizedik Ének részletesen beszámol majd.