HU/SB 3.4.1
1. VERS
- uddhava uvāca
- atha te tad-anujñātā
- bhuktvā pītvā ca vāruṇīm
- tayā vibhrāṁśita-jñānā
- duruktair marma paspṛśuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
uddhavaḥ uvāca–Uddhava így szólt; atha–ezek után; te–ők (a Yādavák); tat–a brāhmaṇák; anujñātāḥ–engedélyezték nekik; bhuktvā–miután résztvettek; pītvā–inni; ca–és; vāruṇīm–pálinka; tayā–azáltal; vibhraṁśita-jñānāḥ–a tudás hiányában; duruktaiḥ–durva szavakkal; marma–a szív legmélye; paspṛśuḥ–érintette.
FORDÍTÁS
Ezek után a brāhmaṇák engedélyével [Vṛṣṇi és Bhoja leszármazottjai] mindannyian ettek a prasāda maradékából, és ittak a rizspálinkából. Az italtól mind megrészegültek, s eszüket vesztve durva szavakkal támadtak egymásra, szívük legmélyéig sebezve egymást.
MAGYARÁZAT
Miután a brāhmaṇákat és a vaiṣṇavákat a szertartás során bőségesen megvendégelték, a házigazda is ehet az ételek maradékából, amikor a vendég engedélyt ad rá. Vṛṣṇi és Bhoja leszármazottjai tehát a formaságoknak eleget téve engedélyt kaptak a brāhmaṇáktól, s elfogyasztották az elkészített ételt. Bizonyos alkalmakkor a kṣatriyák ihatnak, így mindannyian ittak egy rizsből készült enyhe pálinkából, amelytől megrészegültek, s olyannyira elvesztették az eszüket, hogy megfeledkeztek róla, milyen kapcsolatban állnak egymással. Durva szavaikkal szívük legmélyéig sebezték egymást. Az ivás olyan ártalmas, hogy még egy rendkívül kulturált család is megrészegedhet tőle, s e részeg állapotban teljesen megfeledkezhet magáról. Vṛṣṇi és Bhoja sarjaitól elvárnánk, hogy ne feledkezzenek így meg magukról – ám mindez a Legfelsőbb akaratából történt. Csak emiatt fordulhatott elő, hogy durván bántak egymással.