HU/SB 3.4.10
10. VERS
- tasyānuraktasya muner mukundaḥ
- pramoda-bhāvānata-kandharasya
- āśṛṇvato mām anurāga-hāsa-
- samīkṣayā viśramayann uvāca
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya–övé (Maitreyáé); anuraktasya–bár ragaszkodott; muneḥ–a bölcsnek; mukundaḥ–az Úr, aki a felszabadulást adja; pramoda-bhāva–kedvesen; ānata–leengedte; kandharasya–a vállnak; āśṛṇvataḥ–miközben így hallgatta; mām–nekem; anurāga-hāsa–kedves mosollyal; samīkṣayā–egyedül engem nézve; viśra-mayan–teljes pihenést engedve nekem; uvāca–mondta.
FORDÍTÁS
Maitreya Muni, aki nagyon ragaszkodott Hozzá [az Úrhoz], udvariasan, leeresztett vállakkal hallgatta. Az Úr mosolyogva engedte, hogy megpihenjek, s egyedül rám vetve szemét így szólt:
MAGYARÁZAT
Uddhava és Maitreya egyaránt nagy lelkek voltak, ám az Úr több figyelmet szentelt Uddhavának, mert Uddhava vegyítetlenül tiszta bhakta volt. A jñāna-bhakta, vagyis akinek odaadásába monisztikus nézőpont keveredik, nem tiszta bhakta. Maitreya bhakta volt, odaadása azonban mással keveredett. Az Úr transzcendentális szeretetük alapján viszonozza bhaktái érzelmeit, nem pedig filozófiai tudásuk vagy gyümölcsöző tetteik szerint. Az Úr transzcendentális szerető szolgálatában nincs helye a monizmus tudományának vagy a gyümölcsöző cselekedeteknek. A vṛndāvanai gopīk nem voltak sem bölcs tudósok, sem misztikus yogīk. Ösztönös szeretettel fordultak az Úr felé, s így szívükké és lelkükké vált, s a gopīk is az Úr szívévé és lelkévé váltak. Az Úr Caitanya az Úr és a gopīk viszonyát tekintette a legmagasabb rendű kapcsolatnak. E versben láthatjuk, hogy az Úr sokkal bensőségesebben bánt Uddhavával, mint Maitreya Munival.