HU/SB 3.4.19
19. VERS
- ity āvedita-hārdāya
- mahyaṁ sa bhagavān paraḥ
- ādideśāravindākṣa
- ātmanaḥ paramāṁ sthitim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
iti āvedita–így imádkoztam Hozzá; hārdāya–szívem legmélyéről; mahyam–nekem; saḥ–Ő; bhagavān–az Istenség Személyisége; paraḥ–Legfelsőbb; ādideśa–tanította; aravinda-akṣaḥ–a lótuszszemű; ātmanaḥ–magáról; paramām–transzcendentális; sthitim–helyzet.
FORDÍTÁS
Amikor feltártam szívem vágyát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Ő, a lótuszszemű Úr oktatni kezdett transzcendentális helyzetéről.
MAGYARÁZAT
A paramāṁ-sthitim szavak nagyon fontosak ebben a versben. Transzcendentális helyzetéről az Úr még Brahmānak sem beszélt, amikor a Śrīmad-Bhāgavatam négy versét (SB 2.9.33–36) mondta el neki. Ez a transzcendentális helyzet magában foglalja Dvārakāban és Vṛndāvanában megnyilvánuló kapcsolatát transzcendentális szerető szolgálatát végző bhaktáival. Amikor az Úr különleges transzcendentális helyzetéről beszélt, szavait csak Uddhavának szánta, ezért Uddhava szándékosan mondta, hogy mahyam („nekem”), noha a nagy bölcs, Maitreya szintén ott volt. Ezt a transzcendentális helyzetet aligha értik meg azok, akiknek odaadása spekulatív tudással vagy gyümölcsöző cselekedetekkel keveredik. Az Úr bizalmas szeretetben végzett tettei nagyon ritkán tárulnak fel a közönséges bhakták előtt, akik a tudással és miszticizmussal keveredő odaadáshoz vonzódnak. Az ilyen cselekedetek az Úr felfoghatatlan kedvtelései.