HU/SB 4.22.4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

gauravād yantritaḥ sabhyaḥ
praśrayānata-kandharaḥ
vidhivat pūjayāṁ cakre
gṛhītādhyarhaṇāsanān


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

gauravāt—dicsőség; yantritaḥ—teljesen; sabhyaḥ—nagyon kulturált; praśraya—alázatosságból; ānata-kandharaḥ—meghajolva; vidhi-vat—a śāstra utasításainak megfelelően; pūjayām—imádva; cakre—végzett; gṛhīta—elfogadva; adhi—beleértve; arhaṇa—ami a fogadáshoz szükséges; āsanān—ülőhelyek.


FORDÍTÁS

A nagy szentek a śāstrák utasításainak megfelelően fogadták az üdvözleteket. Amikor végül a király hellyel kínálta őket, s leültek, dicsőségük hatására a király azonnal leborult előttük, s így imádta a négy Kumārát.


MAGYARÁZAT

A négy Kumāra a vaiṣṇava sampradāya paramparā lelki tanítómestere. A négy sampradāya    —    a Brahma-, a Śrī-, a Kumāra-és a Rudra-sampradāya    —    közül a lelki tanítómesterek és tanítványok Kumāra-sampradāyaként ismert tanítványi láncolata a négy Kumārától származik. Pṛthu Mahārāja nagyon tisztelettudóan viselkedett a sampradāya-ācāryákkal. Ahogy Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura írja, sākṣād-dharitvena samasta śāstraiḥ: a lelki tanítómestert, a paramparā-ācāryát éppen úgy kell tisztelni, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A vidhivat szó fontos ebben a versben. Azt jelenti, hogy Pṛthu Mahārāja szintén szigorúan betartotta a śāstra arra vonatkozó rendelkezéseit, hogyan kell fogadni a transzcendentális tanítványi láncolat lelki tanítómesterét, ācāryáját. Ha valaki meglát egy ācāryát, azonnal le kell borulnia előtte. Pṛthu Mahārāja helyesen így tett, ezért a vers a praśrayānata-kandharaḥ szavakat használja. A király alázatosan leborult a Kumārák előtt.