HU/SB 4.22.7
7. VERS
- pṛthur uvāca
- aho ācaritaṁ kiṁ me
- maṅgalaṁ maṅgalāyanāḥ
- yasya vo darśanaṁ hy āsīd
- durdarśānāṁ ca yogibhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pṛthuḥ uvāca—Pṛthu király mondta; aho—ó, Uram; ācaritam—gyakorol; kim—mit; me—általam; maṅgalam—jó szerencse; maṅgala-āyanāḥ—ó, megszemélyesült szerencse; yasya—ami által; vaḥ—tiétek; darśanam—látás; hi—bizonyára; āsīt—lehetségessé vált; durdarśānām—nagy nehézségek árán látható; ca—is; yogibhiḥ—nagy misztikus yogīk által.
FORDÍTÁS
Pṛthu király így szólt: Kedves nagy szentek, minden jó szerencse megtestesítői! Még a misztikus yogīk sem pillanthatnak meg egykönnyen benneteket, s valóban nagyon ritkán lehet benneteket látni. Nem tudom, milyen jámbor tettet hajthattam végre, amiért abban a kegyben részesítetek, hogy ily könnyen megjelentetek előttem!
MAGYARÁZAT
Amikor lelki életének fejlődése során valami szokatlan történik az emberrel, azt úgy kell értelmeznie, hogy ajñāta-sukṛtik, tudtán kívül végrehajtott jámbor tettek idézték elő. Ha valaki saját szemével megpillantja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét vagy egy tiszta bhaktáját, az nem mindennapi esemény. Amikor ilyesmi történik, tudnunk kell, hogy korábbi jámbor tettek az okai, ahogy azt a Bhagavad-gītā (BG 7.28) is megerősíti: yeṣāṁ tv anta-gataṁ pāpaṁ janānāṁ puṇya-karmaṇām. Aki teljesen mentes a bűnös tettek minden visszahatásától, és csak jámbor cselekedeteket végez, az képes odaadó szolgálatot végezni. Pṛthu Mahārāja életét csupa jámbor cselekedetek töltötték ki, mégis csodálkozott, hogyan pillanthatta meg a Kumārákat. El sem tudta képzelni, miféle jámbor cselekedeteket végezhetett. Ez Pṛthu király alázatosságának a jele, akinek életét csakis jámbor tettek jellemezték, olyannyira, hogy még az Úr Viṣṇu is meglátogatta, és megjósolta a Kumārák látogatását.