HU/SB 4.24.73


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


73. VERS

te vayaṁ noditāḥ sarve
prajā-sarge prajeśvarāḥ
anena dhvasta-tamasaḥ
sisṛkṣmo vividhāḥ prajāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

te—általa; vayam—mindannyiunknak; noditāḥ—elrendelte; sarve—mind; prajā-sarge—a népesség teremtésének idején; prajā-īśvarāḥ—minden élőlény irányítói; anena—ezáltal; dhvasta-tamasaḥ—megszabadulva mindenfajta tudatlanságtól; sisṛkṣmaḥ—teremtettünk; vividhāḥ—különféle; prajāḥ—élőlényeket.


FORDÍTÁS

Amikor az Úr Brahmā meghagyta nekünk, prajāpatiknak, hogy teremtsünk, ezeket az imákat énekeltük az Istenség Legfelsőbb Személyisége dicsőségéről, és teljesen megszabadultunk minden tudatlanságtól. Ezek után képesek voltunk megteremteni a különféle élőlényeket.


MAGYARÁZAT

Ebből a versből megérthetjük, hogy a különféle élőlények egyszerre jöttek létre a teremtés kezdetén. Ez nem támasztja alá Darwin ostoba elméletét az evolúcióról. Nem igaz, hogy évmilliókkal ezelőtt nem léteztek értelmes emberi lények. Ellenkezőleg, tudjuk, hogy a legintelligensebb élőlény, az Úr Brahmā volt az első teremtett élőlény. Aztán az Úr Brahmā más szenteket teremtett: Marīcit, Bhṛgut, Ātreyát, Vasiṣṭhát és az Úr Śivát, ők pedig a karma szerint különféle testeket hoztak létre. A Śrīmad-Bhāgavatamban az Úr Kapiladeva elmondta anyjának, hogy az élőlény a tettei alapján kap bizonyos fajta testet, s erről felsőbb tekintélyek határoznak. A felsőbb tekintélyek az Úr Brahmā, valamint a többi prajāpati és Manu, akiket az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelöl ki. A teremtés kezdetétől fogva láthatjuk, hogy az első teremtmény a legintelligensebb. Nem igaz, hogy az úgynevezett modern intelligencia fokozatosan fejlődött ki a törzsfejlődés során. A Brahma-vaivarta Purāṇa elmondja, hogy létezik egy fokozatos törzsfejlődési folyamat, de nem a test fejlődik. Már minden testi forma létezik. Az élőlény, a testben élő lelki szikra az, ami előrelép a természet törvényeinek megfelelően, egy felsőbb hatalom felügyelete alatt. Ebből a versből megérthetjük, hogy a különféle élőlények a teremtés kezdetétől fogva léteznek. Nem igaz, hogy némelyikük kihalt. Minden testforma jelen van, csupán hiányos tudásunknak köszönhető, hogy nem látjuk a dolgokat a megfelelő perspektívából.

Ebben a versben nagyon fontos a dhvasta-tamasaḥ szó. Amíg ugyanis valaki nem szabadul meg a tudatlanságtól, nem irányíthatja a különböző élőlények teremtését. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 3.31.1) így ír: daiva-netreṇa    —    testüket a felsőbb hatalmak felügyelete alatt kapják az élőlények. Hogyan irányíthatnák ezek a felsőbb hatalmak az élőlény fejlődési folyamatát, ha nem lennének mentesek minden tökéletlenségtől? A védikus tanítás követői nem tudják elfogadni Darwin evolúciós elméletét, melyet tökéletlen tudás csúfít el.