HU/SB 4.25.25
25. VERS
- tām āha lalitaṁ vīraḥ
- savrīḍa-smita-śobhanām
- snigdhenāpāṅga-puṅkhena
- spṛṣṭaḥ premodbhramad-bhruvā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tām—neki; āha—megszólította; lalitam—nagyon udvariasan; vīraḥ—a hős; sa-vrīḍa—szégyenlősen; smita—mosolyogva; śobhanām—nagyon szép; snigdhena—nemi vágy által; apāṅga-puṅkhena—a pillantás nyilával; spṛṣṭaḥ—így átlőve; prema-udbhramat—izgató szerelem; bhruvā—a szemöldökökkel.
FORDÍTÁS
A hős Purañjanát azonnal rabul ejtette a rendkívüli szépségű leány szemöldöke és mosolygó arca, s a lány érzéki vágyainak nyilai nyomban áthatoltak rajta. Amint szégyenlősen mosolygott, nagyon szépen nézett Purañjanára, aki — noha nagy hős volt — nem tudta megállni, hogy meg ne szólítsa.
MAGYARÁZAT
Minden élőlény kétféleképpen hős. Az illuzórikus energia áldozataként, mint nagy hős munkálkodik az anyagi világban: híres vezető, politikus, üzletember, gyáros lesz stb., és hőstettei hozzájárulnak a civilizáció anyagi fejlődéséhez. Úgy is hőssé válhat azonban, hogy ura lesz az érzékeinek, azaz gosvāmīvá válik. Az anyagi cselekedetek valójában nem hősiesek, ám ha valaki visszatartja az érzékeit az anyagi tevékenységektől, az nagy hőstett. Bármilyen nagy hős valaki az anyagi világban, bármelyik pillanatban legyőzhetik a hús és vér halmok, melyeket a nők melleinek neveznek. Az anyagi tettek történetében számtalan példa akad erre, például a római hős, Antonius, akit rabul ejtett Kleopátra szépsége. Indiában is élt egy nagy hős, Baji Rao, aki áldozatul esett egy nőnek a maharasztáni politikai ügyek idején, s legyőzték. A történelmi leírásokból tudjuk, hogy hajdanán a politikusok szép lányokat alkalmaztak, akiket viṣa-kanyānak képeztek ki. Ezeknek a lányoknak a testébe születésüktől kezdve időről időre mérget fecskendeztek, így később olyannyira immunissá váltak a méreggel szemben, s olyan sok méreg volt bennük, hogy csupán azzal meg tudtak ölni valakit, hogy megcsókolták. Ezeket a méreggel teli lányokat arra használták, hogy csókjukkal megöljék az ellenséget. A történelemben tehát sok olyan hős akad, akit a nők győztek le. Az élőlény Kṛṣṇa szerves része, így kétségtelenül nagy hős, de saját gyengesége miatt vonzódni kezd az anyagi tulajdonságokhoz.
- kṛṣṇa-bahirmukha hañā bhoga-vāñchā kare
- nikaṭa-stha māyā tāre jāpaṭiyā dhare'
A Prema-vivarta azt írja, hogy amikor az élőlény élvezni akarja az anyagi természetet, azonnal áldozatul esik az anyagi energiának. Az élőlényt senki sem kényszeríti arra, hogy az anyagi világba jöjjön. Saját maga dönt így, a szép nők bűvöletében. Minden élőlény szabadon választhat, hogy az anyagi természethez vonzódik, vagy hősként ellenáll ennek a vonzerőnek. Csupán azon múlik, hogy vonzódik-e vagy sem. Szó sincs róla, hogy valaki kényszerítené, hogy kapcsolatba kerüljön az anyagi energiával. Aki szilárd tud maradni, és ellen tud állni az anyagi természet vonzásának, az kétségtelenül hős, és megérdemli, hogy gosvāmīnak nevezzék. Senkiből sem lehet gosvāmī, ha nem ura az érzékeinek. Ebben a világban az élőlény két út közül választhat. Lehet az érzékei szolgája, vagy lehet azok ura. Ha az érzékei szolgájává válik, nagy anyagi hős lesz, ha pedig azok urává, akkor nagy gosvāmī, azaz lelki hős lehet.