HU/SB 4.26.13
13. VERS
- tṛpto hṛṣṭaḥ sudṛptaś ca
- kandarpākṛṣṭa-mānasaḥ
- na vyacaṣṭa varārohāṁ
- gṛhiṇīṁ gṛha-medhinīm
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tṛptaḥ—elégedett; hṛṣṭaḥ—boldog; su-dṛptaḥ—nagyon büszkén; ca—is; kandarpa—a szerelem istenéhez; ākṛṣṭa—vonzódva; mānasaḥ—elméje; na—nem; vyacaṣṭa—próbálta; vara-ārohām—magasabb rendű tudat; gṛhiṇīm—feleség; gṛha-medhinīm—aki anyagi életre kényszeríti a férjét.
FORDÍTÁS
Miután megebédelve szomját oltotta és csillapította éhségét, Purañjana király egy kis örömöt érzett a szívében. Ahelyett, hogy egy magasabb tudat szintjére emelkedett volna, a szerelem istene ragadta el, s egyre hajtotta a vágy, hogy megtalálja feleségét, aki házaséletében mindig oly elégedetté tette.
MAGYARÁZAT
Ez a vers nagyon fontos azok számára, akik fel akarnak emelkedni a Kṛṣṇa-tudat magasabb síkjára. Miután valaki avatást kap egy lelki tanítómestertől, megváltoztatja a szokásait, és nem eszik semmi olyat, ami tilos, azaz nem eszik húst, nem iszik szeszes italt, nem él tiltott nemi életet, és nem játszik szerencsejátékot. A śāstra leírja, hogy a búza, a rizs, a zöldségek, a gyümölcs, a tej, a cukor és a tejtermékek mind sāttvika-āhāra, a jóság kötőerejébe tartozó ételek. Az egyszerű ételek, például a rizs, a dahl, a capātī, a zöldségek, a tej és a cukor kiegyensúlyozott étrendet alkotnak. Néha azonban azt látjuk, hogy egy avatott tanítvány prasādam címszó alatt nagyon gazdag ételeket eszik. Múltbeli bűnös élete következtében a szerelem istene vonzani kezdi, s így falánkul ízletes ételeket eszik. Mindenki láthatja, hogy amikor egy kezdő a Kṛṣṇa-tudatban túl sokat eszik, leesik. Ahelyett, hogy felemelkedne a tiszta Kṛṣṇa-tudat szintjére, Kāmadeva, a szerelem istene kezdi vonzani. Az úgynevezett brahmacārīt megzavarják a nők, a vānaprastha pedig újra arra vágyik, hogy házaséletet éljen a feleségével, vagy az is előfordulhat, hogy másik feleség után néz. Valamiféle érzelemtől vezérelve elhagyja a feleségét, eljön a bhakták közé és a lelki tanítómesterhez, ám múltbeli bűnös élete következtében nem tud itt maradni. Ahelyett hogy felemelkedne a Kṛṣṇa-tudat szintjére, leesik, mert Kāmadeva vonzani kezdi, s a nemi élvezet kedvéért elvesz valaki mást. A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 1.5.17) Nārada Muni beszél arról, amikor egy kezdő bhakta a Kṛṣṇa-tudat útjáról visszaesik az anyagi életbe.
- tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer
- bhajann apakvo ’tha patet tato yadi
- yatra kva vābhadram abhūd amuṣya kiṁ
- ko vārtha āpto ’bhajatāṁ sva-dharmataḥ
Ez a vers elmondja, hogy ha egy kezdő bhakta véletlenül éretlensége következtében elbukik a Kṛṣṇa-tudat útján, Kṛṣṇának végzett szolgálata sohasem megy veszendőbe. Azonban az, aki szilárdan végzi tovább családi kötelességeit, vagy kitart úgynevezett társadalmi vagy családi kötelezettségei mellett, ám nem fog hozzá a Kṛṣṇa-tudathoz, semmit sem nyer. Aki a Kṛṣṇa-tudatba jön, annak nagyon elővigyázatosnak kell lennie, és tartózkodnia kell a tiltott cselekedetektől, melyeket Rūpa Gosvāmī határoz meg Upadeśāmṛtájában:
- atyāhāraḥ prayāsaś ca
- prajalpo niyamāgrahaḥ
- jana-saṅgaś ca laulyaṁ ca
- ṣaḍbhir bhaktir vinaśyati
Egy kezdő bhaktának nem szabad túl sokat ennie és a szükségesnél több pénzt gyűjtenie. A túlzásba vitt evést és gyűjtögetést atyāhārának nevezik. Ez az atyāhāra rendkívül sok erőfeszítést igényel, amit prayāsának neveznek. Kívülről mutathatja valaki, hogy hűségesen betartja a szabályokat és az előírásokat, ugyanakkor azonban mégsem állhatatos a szabályozó elvek követésében. Ezt nevezik niyamāgrahának. Ha valaki nemkívánatos emberekkel tart kapcsolatot — jana-saṅga —, az oda vezet, hogy megfertőzi a kéj és a mohóság, és elbukik az odaadó szolgálat útján.