HU/SB 4.29.45
45. VERS
- śabda-brahmaṇi duṣpāre
- caranta uru-vistare
- mantra-liṅgair vyavacchinnaṁ
- bhajanto na viduḥ param
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śabda-brahmaṇi—a védikus irodalomban; duṣpāre—végtelen; carantaḥ—foglalkozva; uru—nagyon; vistare—kiterjedt; mantra—a védikus himnuszoké; liṅgaiḥ—a jelek által; vyavacchinnam—részben hatalmasak (a félistenek); bhajantaḥ—imádva; na viduḥ—nem ismerik; param—a Legfelsőbbet.
FORDÍTÁS
Hiába a végtelen védikus tudás művelése és a különféle félistenek imádata a védikus mantrák adta jelképekkel, a félistenek imádata nem segít a leghatalmasabb Istenség Személyisége megértésében.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 7.20) azt olvashatjuk:
- kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ
- prapadyante ’nya-devatāḥ
- taṁ taṁ niyamam āsthāya
- prakṛtyā niyatāḥ svayā
„Akiket az anyagi vágyak megfosztottak értelmüktől, meghódolnak a félistenek előtt, és követik a saját természetük szerint kiszabott imádatszabályokat.” A legtöbb ember azért akarja imádni a félisteneket, hogy hatalomra tegyen szert. Minden félisten rendelkezik valamilyen hatalommal. Indra félisten, a mennyek királya például képes esővel elárasztani a bolygót, hogy ezzel gondoskodjon a megfelelő növényzetről. Vajra-hastaḥ purandaraḥ, írják a Védák Indráról. Indra egy villámmal a kezében irányítja a csapadékot, s a villámlást magát is ő irányítja. A többi félisten — Agni, Varuṇa, Candra, Sūrya — szintén rendelkeznek bizonyos hatalommal. Ezeket a félisteneket a védikus himnuszok egy jelképes fegyveren keresztül imádják. Ezért a versben ez áll: mantra-liṅgair vyavacchinnam. Az efféle imádattal a karmīk anyagi gazdagságra tehetnek szert jószágok, vagyon, szép feleségek, sok követő és hasonlók formájában. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét azonban nem lehet az anyagi gazdagság segítségével megérteni.