HU/SB 5.3.11
11. VERS
- asaṅga-niśita-jñānānala-vidhūtāśeṣa-malānāṁ bhavat-svabhāvānām ātmārāmāṇāṁ munīnām anavarata-pariguṇita-guṇa-gaṇa parama-maṅgalāyana-guṇa-gaṇa-kathano ’si.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
asaṅga—elkülönüléssel; niśita—megerősített; jñāna—tudás; anala—a tűz által; vidhūta—eltávolított; aśeṣa—korlátlan; malānām—akiknek szennyeződései; bhavat-svabhāvānām—akik szert tettek tulajdonságaidra; ātma-ārāmāṇām—akik önmagukban elégedettek; munīnām—a nagy bölcseknek; anavarata—szüntelenül; pariguṇita—beszélték; guṇa-gaṇa—ó, Urunk, akinek lelki tulajdonságai; parama-maṅgala—a legfelsőbb gyönyört; āyana—létrehozza; guṇa-gaṇa-kathanaḥ—Ő, akinek a tulajdonságairól énekelve; asi—Te vagy.
FORDÍTÁS
Drága Urunk! Minden elmélkedő nagy bölcs és szent szüntelenül lelki tulajdonságaidról beszél. Mindannyian felégették magukban a tengernyi szennyeződést, s a tudás tüzével megerősítették elkülönülésüket az anyagi világtól. Ily módon szert tettek tulajdonságaidra, és mindannyian elégedettek önmagukban. Személyesen azonban még azok is nagyon ritkán pillanthatnak meg, akik nagy lelki gyönyört éreznek, amikor tulajdonságaidról énekelnek.
MAGYARÁZAT
A papok Nābhi Mahārāja áldozati arénájában nagyra becsülték a Legfelsőbb Úr, Viṣṇu személyes jelenlétét, és nagyon lekötelezve érezték magukat. Az Urat még az olyan nagy szentek is ritkán láthatják, akik teljesen elkülönültek az anyagi világtól, s akiknek a szíve amiatt, hogy állandóan az Úr dicsőségéről beszélnek, teljesen tiszta. Az ilyen embereknek az okoz elégedettséget, ha az Úr transzcendentális tulajdonságairól beszélhetnek. Az Úr személyes jelenlétére valójában nincs szükség. A papok elmondják, hogy az Urat még az ilyen emelkedett bölcsek is ritkán pillanthatják meg személyesen, az Úr azonban olyan kegyes hozzájuk, hogy most személyesen megjelent. Éppen ezért nagyon hálásak voltak Neki.