HU/SB 6.2.7
7. VERS
- ayaṁ hi kṛta-nirveśo
- janma-koṭy-aṁhasām api
- yad vyājahāra vivaśo
- nāma svasty-ayanaṁ hareḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ayam—ez az ember (Ajāmila); hi—valóban; kṛta-nirveśaḥ—minden vezeklést elvégzett; janma—születések; koṭi—milliók; aṁhasām—a bűnös cselekedetekért; api—még; yat—mert; vyājahāra—énekelte; vivaśaḥ—kétségbeesett helyzetben; nāma—a szent név; svasti-ayanam—a felszabadulás eszköze; hareḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének.
FORDÍTÁS
Ajāmila már jóvátette minden bűnös tettét. Kétségbeesésében Nārāyaṇa szent nevét kiáltva valójában nemcsak azokért a bűneiért vezekelt, melyeket ebben az egy életében elkövetett, hanem mindazokért is, melyeket millió és millió élete alatt hajtott végre. Noha nem tisztán, mégis sértés nélkül ejtette ki az Úr szent nevét, ezért megtisztult, s most már méltó arra, hogy felszabaduljon.
MAGYARÁZAT
A yamadūták csak Ajāmila látszólagos helyzetével törődtek. Mivel egész életében rendkívül bűnösen élt, úgy vélték, Yamarāja elé kell vinniük. Nem tudták, hogy Ajāmila megtisztult minden bűnének visszahatásától. A viṣṇudūták elmagyarázták nekik, hogy mivel halála pillanatában kimondta a Nārāyaṇa név négy szótagját, megszabadult minden bűnös visszahatástól. Ezzel kapcsolatban Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a következő verseket idézi a smṛti-śāstrából:
- nāmno hi yāvatī śaktiḥ
- pāpa-nirharaṇe hareḥ
- tāvat kartuṁ na śaknoti
- pātakaṁ pātakī naraḥ
„Hari szent nevét csak egyetlen egyszer kiejtve egy bűnös ember több bűn visszahatását törölheti el, mint amennyit elkövetni képes.” (Bṛhad-viṣṇu Purāṇa)
- avaśenāpi yan-nāmni
- kīrtite sarva-pātakaiḥ
- pumān vimucyate sadyaḥ
- siṁha-trastair mṛgair iva
„Ha valaki kimondja az Úr szent nevét, még ha kétségbeesésében vagy akaratán kívül teszi is, bűnös életének minden visszahatása eltűnik, ahogyan a kis állatok menekülnek el mind félelmükben, amikor felüvölt egy oroszlán.” (Garuḍa Purāṇa)
- sakṛd uccāritaṁ yena
- harir ity akṣara-dvayam
- baddha-parikaras tena
- mokṣāya gamanaṁ prati
„Ha valaki egyszer kimondja az Úr szent nevét, amely két szótagból áll, ha-ri, megnyílik előtte az út a felszabaduláshoz.” (Skanda Purāṇa).
Ez tehát néhány ok, amiért a viṣṇudūták nem engedték, hogy a yamadūták Ajāmilát Yamarāja ítélőszéke elé vigyék.