HU/SB 7.9.20


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

yasmin yato yarhi yena ca yasya yasmād
yasmai yathā yad uta yas tv aparaḥ paro vā
bhāvaḥ karoti vikaroti pṛthak svabhāvaḥ
sañcoditas tad akhilaṁ bhavataḥ svarūpam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yasmin—bármilyen élethelyzetben; yataḥ—bármi miatt; yarhi—bármikor (a múltban, a jelenben vagy a jövőben); yena—valami által; ca—szintén; yasya—bárkivel kapcsolatban; yasmāt—bármely okból; yasmai—bárkinek (a hellyel, a személlyel és az idővel kapcsolatos megkülönböztetés nélkül); yathā—bármilyen módon; yat—bármi legyen; uta—minden bizonnyal; yaḥ—bárki; tu—de; aparaḥ—a másik; paraḥ—a legfelsőbb; —vagy; bhāvaḥ—lenni; karoti—csinál; vikaroti—változik; pṛthak—különálló; svabhāvaḥ—természet (az anyagi természet különböző kötőerőinek hatása alatt); sañcoditaḥ—befolyásolva; tat—azt; akhilam—mind; bhavataḥ—Tiéd; svarūpam—különféle energiáidból áradó.


FORDÍTÁS

Kedves Uram! Ebben az anyagi világban mindenki az anyagi természet kötőerőinek a hatása alatt áll, s a jóság, a szenvedély és a tudatlanság befolyásolja. A leghatalmasabb személyiségtől, az Úr Brahmātól kezdve a parányi hangyáig mindenki e kötőerők befolyása alatt cselekszik. Ebben az anyagi világban tehát mindenkit a Te energiád befolyásol. A cél, amiért dolgoznak, a hely, ahol dolgoznak, az idő, amikor dolgoznak, az ok, aminek köszönhetően dolgoznak, az élet célja, amit végsőnek tekintenek és a folyamat, amellyel el akarják érni ezt a célt    —    mind pusztán energiád megnyilvánulásai, sőt amiatt, hogy az energia és az energiaforrás azonosak, valamennyi a Te megnyilvánulásod.


MAGYARÁZAT

Akár azt gondolja az ember, hogy a szülei védelmezik, akár azt, hogy az állam vagy valami más ok, minden az Istenség Legfelsőbb Személyisége különböző energiáinak köszönhető. Minden, amit az emberek a felső, a középső vagy az alsóbb bolygórendszerekben tesznek, a Legfelsőbb Úr felügyeletének vagy irányításának az eredménye. Az írások éppen ezért azt mondják: karmaṇā daiva-netreṇa jantur dehopapattaye (SB 3.31.1). Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a mindenki szívében ott lakozó Felsőlélek az egyént a gondolkodásmódja szerint ösztönzi cselekvésre, s ez a gondolkodásmód pusztán lehetőség, melyet Kṛṣṇa ad a cselekvőnek. A Bhagavad-gītā (BG 15.15) ezért azt mondja: mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca, mindenki a Felsőlélek ösztönzésére cselekszik. Mivel mindenkinek más az életcélja, mindenki másképpen cselekszik, úgy, ahogyan az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítja.

A yasmin yato yarhi yena ca yasya yasmāt szavak arra utalnak, hogy a cselekedetek    —    legyen szó bármilyen tettről    —    az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különféle arculatai. Mindet az élőlény hozza létre, s valamennyi az Úr kegyéből érheti el célját. Noha e cselekedetek nem különböznek az Úrtól, az Úr mégis azt mondja: sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66). „Adj fel minden más kötelességet, és hódolj meg Nekem!” Ha elfogadjuk ezt az utasítást az Úrtól, valóban boldogok lehetünk. Amíg saját anyagi érzékeink szerint végzünk tetteket, addig anyagi életet élünk, amint azonban az Úr valódi, transzcendentális irányításának megfelelően cselekszünk, helyzetünk lelkivé válik. A bhakti, az odaadó szolgálat cselekedetei közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt állnak. A Nārada-pañcarātra kijelenti:

sarvopādhi-vinirmuktaṁ
tat-paratvena nirmalam
hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-
sevanaṁ bhaktir ucyate

Ha valaki feladja az anyagi megjelölés jellemezte helyzetét, és közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége útmutatása szerint cselekszik, újra lelki életet élhet. Ezt nevezik úgy, hogy svarūpena avasthiti, ami azt jelenti, hogy az élőlény eredeti, örök helyzetében van. Ez a mukti, az anyagi kötelékek alóli felszabadulás valódi meghatározása.