HU/SB 8.22.15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


15. VERS

sa tatra hāsīnam udīkṣya sat-patiṁ
hariṁ sunandādy-anugair upāsitam
upetya bhūmau śirasā mahā-manā
nanāma mūrdhnā pulakāśru-viklavaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—Prahlāda Mahārāja; tatra—ott; ha āsīnam—ült; udīkṣya—miután látta; sat-patim—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, a felszabadult lelkek Urát; harim—az Úr Hari; sunanda-ādi-anugaiḥ—követőivel, Sunandával és másokkal; upāsitam—imádva; upetya—a közelbe ért; bhūmau—a földön; śirasā—fejével (leborult); mahā-manāḥ—a nagy bhakta; nanāma—hódolatát ajánlotta; mūrdhnā—a fejével; pulaka-aśru-viklavaḥ—az öröm könnyeitől megzavarva.


FORDÍTÁS

Amikor Prahlāda Mahārāja, a nagy személyiség látta, hogy a Legfelsőbb Úr ott ül bensőséges társai, Sunanda és mások körében, akik mind Őt imádják, az öröm könnyei árasztották el. Az Úrhoz lépett, s a földre borulva fejével hódolatát ajánlotta Neki.