HU/SB 8.24.61
61. VERS
- pralaya-payasi dhātuḥ supta-śakter mukhebhyaḥ
- śruti-gaṇam apanītaṁ pratyupādatta hatvā
- ditijam akathayad yo brahma satyavratānāṁ
- tam aham akhila-hetuṁ jihma-mīnaṁ nato ’smi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pralaya-payasi—az áradat vizében; dhātuḥ—az Úr Brahmātól; supta-śakteḥ—aki tétlen volt, mert aludt; mukhebhyaḥ—a szájakból; śruti-gaṇam—a védikus írásokat; apanītam—ellopta; pratyupādatta—visszaadta neki; hatvā—megölve; ditijam—a nagy démont; akathayat—elmagyarázta; yaḥ—aki; brahma—a védikus tudás; satyavratānām—Satyavrata és a nagy szentek megvilágosodása érdekében; tam—Neki; aham—én; akhila-hetum—minden ok okának; jihma-mīnam—megjelent, és úgy tett, mintha egy hatalmas hal lenne; nataḥ asmi—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom.
FORDÍTÁS
Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki úgy tett, mintha egy hatalmas hal lenne, aki visszaadta a védikus irodalmat az Úr Brahmānak, amikor az Úr Brahmā felébredt álmából, s aki elmagyarázta a védikus írások lényegét Satyavrata királynak és a nagy szenteknek.
MAGYARÁZAT
Ez a vers összegzi Satyavrata találkozását az Úr Viṣṇu hal-inkarnációjával. Az Úr Viṣṇu célja az volt, hogy visszaszerezze a védikus írásokat Hayagrīva démontól, és visszaadja őket az Úr Brahmānak. Emellett indokolatlan kegyéből, mintegy mellékesen Satyavratával is beszélgetett. A satyavratānām szónak jelentősége van, mert arra utal, hogy azok, akik Satyavrata szintjén állnak, tudást meríthetnek a Védákból, melyeket az Istenség Legfelsőbb Személyisége adott. Amit a Legfelsőbb Úr mond, azt Védaként kell elfogadni. Ahogy a Bhagavad-gītā kijelenti, vedānta-kṛd veda-vit: az Istenség Legfelsőbb Személyisége a teljes védikus tudomány szerkesztője, s ismeri a Védák jelentését. Ezért aki az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, Kṛṣṇától vagy az igazi Bhagavad-gītāból tesz szert tudásra, az ismeri a Védák célját (vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ (BG 15.15)). A védikus tudást nem lehet a veda-vāda-ratāktól elsajátítani, akik a Védák elolvasása után félremagyarázzák azok témáját. A Védákat az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől kell megismernünk.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekének huszonnegyedik fejezetéhez, melynek címe: „Matsya, az Úr hal-inkarnációja”
Ezt a magyarázatot új-delhi központunkban fejeztem be ma, 1976. szeptember elsején, Rādhāṣṭamī napján, az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az ācāryák kegyéből. Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura azt mondja: tāṅdera caraṇa sevi bhakta-sane vāsa janame janame haya, ei abhilāṣa. Lelki tanítómesterem, Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura utasítását követve arra törekszem, hogy bemutassam a Śrīmad-Bhāgavatamot angol nyelven. Kegyéből a fordítás szépen halad, s az európai és amerikai bhakták, akik csatlakoztak a Kṛṣṇa-tudatú mozgalomhoz, nagyon sokat segítenek nekem. Így aztán várhatóan még eltávozásom előtt eleget tehetek e nagy feladatnak. Minden dicsőséget Śrī Gurunak és Gaurāṅgának!
VÉGE A NYOLCADIK ÉNEKNEK