HU/SB 9.16.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

sa hovāca madhucchandāḥ
sārdhaṁ pañcāśatā tataḥ
yan no bhavān sañjānīte
tasmiṁs tiṣṭhāmahe vayam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—Viśvāmitra középső fia; ha—valójában; uvāca—mondta; madhucchandāḥ—Madhucchandā; sārdham—vele; pañcāśatā—a második ötven a Madhucchandāknak nevezett fiak közül; tataḥ—akkor, miután az első felét megátkozták; yat—ami; naḥ—nekünk; bhavān—ó, apánk; sañjānīte—ahogy szeretnéd; tasmin—abban; tiṣṭhāmahe—maradunk majd; vayam—mindannyian.


FORDÍTÁS

Miután Viśvāmitra megátkozta az idősebb Madhucchandākat, az ötven fiatalabb fivér és maga Madhucchandā is az apja elé járult, és mind fejet hajtottak akarata előtt. „Kedves apánk! Bármit akarsz, engedelmeskedni fogunk!”    —    mondták.