HU/SB 9.20.15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


15. VERS

śrī-duṣmanta uvāca
upapannam idaṁ subhru
jātāyāḥ kuśikānvaye
svayaṁ hi vṛṇute rājñāṁ
kanyakāḥ sadṛśaṁ varam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-duṣmantaḥ uvāca—Duṣmanta király válaszolt; upapannam—helyzetedhez illő; idam—ezt; su-bhru—ó, Śakuntalā, gyönyörű szemöldökű; jātāyāḥ—születésed miatt; kuśika-anvaye—Viśvāmitra családjában; svayam—személyesen; hi—valójában; vṛṇute—választják; rājñām—egy királyi családnak; kanyakāḥ—a leányai; sadṛśam—egyenlő szinten; varam—férjeket.


FORDÍTÁS

Duṣmanta király így válaszolt: Ó, gyönyörű szemöldökű Śakuntalā! A nagy szent, Viśvāmitra családjában jöttél a világra, és ahogyan fogadtál, méltó családodhoz. Emellett egy király leányai általában maguk választják férjüket.


MAGYARÁZAT

Amikor Duṣmanta Mahārāját fogadta, Śakuntalā félreérthetetlenül azt mondta neki: „Maradj itt, fenség, és fogadd el azt a vendéglátást, amit nyújtani tudok.” Ezzel tudtára adta, hogy el akarja fogadni őt férjéül. Ami Duṣmanta Mahārāját illeti, ő már a kezdet kezdetétől, amint meglátta őt, azt akarta, hogy Śakuntalā a felesége legyen, természetes volt hát, hogy megegyeztek, hogy egybekelnek. Duṣmanta Mahārāja arra akarta ösztönözni Śakuntalāt, hogy fogadja el a házasságot, s emlékeztette rá, hogy egy király leánya lévén maga választhat férjet, nyilvánosan. Az āryan civilizáció történetében sokszor megtörtént, hogy híres hercegnők egy nyilvános verseny során választottak férjet. Ilyen versenyben fogadta el férjének Sītādevī az Úr Rāmacandrát, Draupadī Arjunát, és még sorolhatnánk más eseteket is. Lehetséges tehát a házasság megegyezés alapján is, vagy úgy, hogy a leány egy nyilvános verseny során választ férjet magának. Nyolcféle házasság van, s közülük a megegyezésen alapuló házasságot gāndharva házasságnak hívják. Általában a szülők választanak férjet vagy feleséget a leányuknak vagy a fiuknak, de a gāndharva házasság saját választáson alapszik. Ám annak ellenére, hogy a múltban is kötöttek házasságot személyes választás vagy megegyezés alapján, válásról szó sem lehetett, ha később nem értettek egyet. Ez természetesen megtörtént az alacsonyabb osztályba tartozó emberek között, de a megegyezésen alapuló házasság létezett még a legrangosabb osztályokban, főképp a királyi kṣatriya családokban is. Azt, hogy Duṣmanta Mahārāja Śakuntalāt választotta feleségének, a védikus kultúra engedélyezte. A következő vers leírja, hogyan házasodtak össze.