HU/SB 9.20.16
16. VERS
- om ity ukte yathā-dharmam
- upayeme śakuntalām
- gāndharva-vidhinā rājā
- deśa-kāla-vidhānavit
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
om iti ukte—a védikus praṇavát vibrálva, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét hívja, hogy tanúja legyen a házasságnak; yathā-dharmam—pontosan a vallás elvei szerint (mert Nārāyaṇa a tanú egy közönséges vallásos esküvőn is); upayeme—feleségül vette; śakuntalām—a leányt, Śakuntalāt; gāndharva-vidhinā—a gandharvák szabályai szerint, a vallásos elvektől való eltérés nélkül; rājā—Duṣmanta Mahārāja; deśa-kāla-vidhāna-vit—tökéletesen ismerve az idő, a hely és a szándék szerinti kötelességeket.
FORDÍTÁS
Amikor Śakuntalā hallgatásával beleegyezett Duṣmanta Mahārāja ajánlatába, az egyezséget megkötötték. Ekkor a király, aki ismerte a házasság törvényeit, azonnal feleségül vette őt a védikus praṇavát [oṁkārát] vibrálva, egy olyan házasságkötési szertartás szerint, amely a gandharvák között szokás.
MAGYARÁZAT
Az oṁkāra, a praṇava az Istenség Legfelsőbb Személyisége hangban megnyilvánuló képviselője. A Bhagavad-gītā azt mondja, hogy az a-u-m hangok együtt oṁként a Legfelsőbb Urat képviselik. A vallásos elvek célja elnyerni az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa áldásait és kegyét, aki azt mondja a Bhagavad-gītāban, hogy Ő személyesen jelen van azokban a nemi vágyakban, amelyek nem állnak ellentétben a vallásos elvekkel. A vidhinā szó azt jelenti, hogy „a vallás elvei szerint”. A védikus kultúra megengedi férfiak és nők vallásos elvek szerinti társulását. Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunkban mi engedélyezzük a házasságot a vallásos elvek alapján, de a férfiak és nők szexuális kapcsolata pusztán barátokként vallástalan és tiltott tett.