HU/Prabhupada 0318 - Gyere ki a napfényre

Előző oldal - videó 0317

Következő oldal - videó 0319

Lecture on BG 4.22 -- Bombay, April 11, 1974

Egy vaiṣṇava sohasem matsaraḥ. Matsaraḥ azt jelenti... Śrīdhara Svāmī írja ezt le. Matsaratā parā utkarṣaṇam asahanam. Az anyagi világ olyan, hogy még a saját fivéred sikerére is irigy leszel, „Ó, a fivérem olyan sikeres lett. Én nem tudtam az lenni." Ez természetes itt. Irigység. Mert az irigység Kṛṣṇánál kezdődött, „Miért legyen Kṛṣṇa az élvező? Én is élvezni fogok." Elkezdődött ez az irigykedés. Ezért az egész anyagi világ tele van irigységgel. Én irigy vagyok rád, te irigy vagy rám. Így működik az anyagi világ. Itt úgy hívják vimatsaraḥ, nem irigység. Hogyan lehetne valaki mentes az irigységtől, ha csak nem Kṛṣṇa bhaktája? Irigynek kell lennie. Természetéből adódóan.

Ezért Śrī Bhāgavata azt mondja, hogy dharmaḥ projjhita-kaitavo 'tra paramo nirmatsarāṇām, vāstavaṁ vastu vedyam atra (SB 1.1.2). Dharma... Sok vallásos rendszer van. És ott van az irigység. Úgynevezett vallásos rendszer, elvágják az állatok torkát. Miért? Ha olyan megértő vagy, hogy mindenhol Nārāyaṇát látod, miért vágod el a kecskék vagy a tehenek vagy más állatok torkát? Hozzájuk is könyörületesnek kellene lenned. De az a könyörületesség nem bizonyítható be anélkül, hogy bhakta lennél, vimatsaraḥ. Nirmatsaraḥ.

Ezért az úgynevezett vallásos rendszert, amely tele van matsaratāval, irigységgel, úgy hívják, hogy kaitava-dharma, a vallás nevében csal. Ez az Istentudat nem egy csaló vallás. Nagyon megértő. Titikṣavaḥ kāruṇikāḥ suhṛdaḥ sarva-bhūtānām (SB 3.25.21). Ez a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom azt jelenti, hogy mindenki mindenkinek barátja akar lenni. Máskülönben ha egy Kṛṣṇa-tudatú ember nem így érez, miért venné magára azt a gondot, hogy hirdesse a Kṛṣṇa-tudatot az egész világban? Vimatsaraḥ. Meg kellene érteni, hogy a Kṛṣṇa-tudat olyan jó, hogy mindenkinek meg kellene ízlelnie, mindenkinek részt kellene vennie benne. A Kṛṣṇa-tudat istentudatot jelent.

Mert az emberek az istentudat hiánya miatt szenvednek. Ez a szenvedésük oka.

kṛṣṇa-bahirmukha hañā bhoga vāñchā kare

nikaṭa-stha māyā tāre jāpaṭiyā dhare

(Prema-vivarta)

Ez a szabály. Amint elfelejtjük Kṛṣṇát, azonnal ott van māyā. Mint ahogy a napfény és az árnyék, együtt léteznek. Ha nem maradsz a napon, akkor az árnyékba, sötétségbe kerülsz. És ha nem maradsz a sötétségben, kijössz a napra. Ehhez hasonlóan ha nem fogadjuk el a Kṛṣṇa-tudatot, akkor elfogadjuk a māyā-tudatot. És ha nem fogadjuk el a māyā-tudatot, akkor elfogadjuk a Kṛṣṇa-tudatot. Egymás mellett.

Így a Kṛṣṇa-tudat azt jelenti, hogy nem a sötét tudatban maradunk. Tamasi mā jyotir gama. Ez a védikus útmutatás, „Ne maradj a sötétségben." És mi a sötétség? A sötétség az élet testi felfogása.