HU/Prabhupada 0459 - Prahlada Maharaja egyike a mahajanoknak, a hiteles személyeknek



Lecture on SB 7.9.7 -- Mayapur, February 27, 1977

Pradyumna: Fordítás: „Prahlāda Mahārāja elméjét és pillantását tökéletes figyelemmel, teljes transzban az Úr Nṛsiṁha-devára szögezte. Megingathatatlan elmével, nagy szeretettel, elcsukló hangon imádkozni kezdett az Úrhoz.”

Prabhupāda:

astauṣīd dharim ekāgra-
manasā susamāhitaḥ
prema-gadgadayā vācā
tan-nyasta-hṛdayekṣanaḥ
(SB 7.9.7).

Tehát, ez a folyamat. Ezt a folyamatot nem várhatod el azonnal, de ha gyakorlod az általános módszert, mely könnyen végezhető, ahogy a Bhagavad-gītā javasolja, Gondolj mindig Rám, légy az Én hívem! Imádj Engem, és ajánld tiszteletedet Előttem (BG 18.65). Nem kerülhetsz azonnal Prahlāda Mahārāja helyzetébe. Az lehetetlen. A folyamat először is a sādhana-bhaktival kezdődik. Prahlāda Mahārāja helyezte más. Ő mahā-bhāgavata. Sok helyen találkoztunk már vele, ő nitya-siddha. Kétféle bhakta létezik, illetve háromféle: nitya-siddha, sādhana-siddha, kṛpa-siddha. Ezek az Odaadás Nektárjában vannak kifejtve. Nitya-siddha jelentése: ők az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök társai. Őket nitya-siddhának nevezik. Továbbá sādhana-siddha azt jelenti: aki leesett ebbe az anyagi világba, de mivel a szabályok szerint gyakorolja az odaadó szolgálatot, a śāstra rendelkezései és a guru irányítása alatt, ezáltal képes ugyanabba a helyzetbe kerülni, mint a nitya-siddha. Ez a sādhana-siddha. És van egy másik, ami a kṛpa-siddha. Kṛpa-siddha azt jelenti… Ahogy Nityānanda Prabhu szerette volna, hogy Jagāi és Mādhāi felszabaduljanak. Nem végeztek sādhanát. Sosem követtek semmilyen szabályt vagy előírást. Nagyon elesett helyzetben lévő rablók és gonosztevők voltak. Azonban Nityānanda Prabhu az ő példájukon keresztül akarta bemutatni, hogy „felszabadítom ezt a két testvért. Nem számít, hogy mennyire elesettek.” Ezt nevezik kṛpa-siddhának. Mindig emlékeznünk kell erre a három kategóriára: nitya-siddha, sādhana-siddha és kṛpa-siddha. Mikor valaki bármelyik folyamat segítségével siddhává, tökéletessé válik, ugyanarra a szintre kerül. Nincs különbség.

Prahlāda Mahārāja helyzete: nitya-siddha. Gaurāṅgera saṅgi gane nitya-siddha boli māne. Mikor Caitanya Mahāprabhu eljött… Nem egyedül jött, hanem másokkal együtt. Ahogy Kṛṣṇa is számos bhaktával együtt szállt alá, olyanokkal, mint Arjuna. Arjuna nitya-siddha, nitya-siddha barát. Mikor Kṛṣṇa azt mondta: „a Bhagavad-gītā filozófiáját először a napistennek mondtam el,” imaṁ vivasvate yogaṁ proktavān aham avyayam (BG 4.1), ez sok millió évvel ezelőtt történt. Arjuna, hogy világossá tegye a helyzetet, a következőt kérdezte: „Kṛṣṇa, Te korombeli vagy. Hogyan hihetném, hogy ezt a filozófiát sok millió évvel ezelőtt mondtad el?” Tudjátok, hogy mi volt Kṛṣṇa válasza: „Kedves Arjunám, te és Én is sokszor megjelentünk már. A különbség, hogy te elfelejtetted. Ez azt jelenti, hogy mindketten ugyanabban az időben jelen voltunk, mert te a nitya-siddha barátom vagy. Bármikor megjelenek Én, te is megjelensz. Te mindezt elfelejtetted, Én nem." Az a különbség a jīva és az Úr között, hogy mi a Mindenható apró szerves részei vagyunk; ezért mi feledékenyek lehetünk. Ám Kṛṣṇa nem felejt. Ez a különbség. Tehát nitya-siddha. Prahlāda Mahārāja-ot úgy kell elfogadni, mint nitya, mahā-bhāgavata, nitya-siddha. Azért jelennek meg, hogy teljessé tegyék Kṛṣṇa kedvteléseit.

Szóval ne próbáljuk meg Prahlāda Mahārāja-ot utánozni. Az nem helyes. Mahājano yena gataḥ sa panthāḥ, tegnap már elmagyaráztam. Prahlāda Mahārāja egyike a mahājanoknak, a hiteles személyeknek, hiteles bhaktáknak. Meg kell próbálnunk követni őt. Mahājano yena gataḥ sa panthāḥ. Tehát, śrutayo vibhinnāḥ.

tarko 'pratiṣṭhaḥ śrutayo vibhinnā
nāsau munir yasya matam na bhinnam
dharmasya tattvaṁ nihitaṁ guhāyāṁ
mahājano yena gataḥ sa panthāḥ
(CC Madhya 17.186).

Logika és érvek útján nem lehetséges Istent megérteni. Sosem fog letisztulni a kép. Rengeteg māyāvādī van, akik szüntelenül azt kérdezik: „Mi az, hogy Isten?” Neti neti: „Ez nem az, az nem az, az sem az. Mi a Brahman?” Ezzel a módszerrel sosem lesznek képesek megérteni Istent. Jñāne prayāse udapāsya namanta eva. Caitanya Mahāprabhu elfogadta ezt a szabályt. Ha tudás által, tudományos kutatáson keresztül szeretné valaki megérteni – lehet valaki nagyszerű tudós –, ám ez nem képesít senkit Isten megértésére. Az nem képesítés. Fel kell adni minden olyan hiúságot, mint „gazdag vagyok,” „tanult vagyok,” „nagyon szép vagyok,” „nagyon ilyen vagyok…,” és a többi. Az ilyen emberek janmaiśvarya śruta śrī (SB 1.8.26). Ezek nem képesítések. Kuntīdevī azt mondta: akincana gocaraḥ. „Kṛṣṇa Te akiñcana gocara vagy.” Akiñcana. Kiñcanát arra mondjuk aki azt gondolja, hogy „birtoklok valamit; ezért megvásárolhatom Kṛṣṇát,” ó nem, ez nem így van. Az nem lehetséges. Önös érdekek nélkülivé kell válni: akiñcana-gocaraḥ.