HU/SB 2.6.38


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


38. VERS

yasyāvatāra-karmāṇi
gāyanti hy asmad-ādayaḥ
na yaṁ vidanti tattvena
tasmai bhagavate namaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yasya—akié; avatāra—inkarnáció; karmāṇi—cselekedetek; gāyanti—dicsőítik; hi—valóban; asmat-ādayaḥ—akik olyanok, mint mi; na—nem; yam—aki; vidanti—ismerik; tattvena—száz százalékosan, teljes valójában; tasmai—Neki; bhagavate—az Istenség Személyiségének, Śrī Kṛṣṇának; namaḥ—tiszteletteljes hódolat.


FORDÍTÁS

Ajánljuk fel tiszteletteljes hódolatunkat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, akinek inkarnációit és tetteit dicsőítjük szavainkkal, noha lehetetlen Őt teljes valójában megismerni!


MAGYARÁZAT

Azt mondják, hogy az Úr transzcendentális nevét, formáját, tulajdonságait, kedvteléseit, személyiségét s mindazt, ami Hozzá tartozik, a durva anyagi érzékekkel nem lehet felfogni. Amikor azonban az érzékek megtisztulnak, mert hallanak az Úrról, dicsőítik Őt, emlékeznek Rá és imádják a szent mūrti lótuszlábait, az Úr a Neki végzett odaadó szolgálat minőségében elért fejlődés arányában felfedi Magát híve előtt (BG 4.11: ye yathā māṁ prapadyante). Ne várjuk, hogy az Úr, mint egy parancsvégrehajtó, nyomban megjelenik előttünk, amint látni akarjuk. Készen kell állnunk, hogy teljesítsük előírt kötelességeinket az odaadó szolgálat során, követve az utat, melyet a Brahmātól, Nāradától és a többi hasonló hiteles szaktekintélytől alászálló tanítványi láncolaton elődeink mutattak. Ahogy az érzékek az őszinte odaadó szolgálat révén megtisztulnak, az Úr a bhakta fejlettségének arányában felfedi valódi kilétét. Aki nem követi az odaadó szolgálat folyamatát, az aligha érzékelheti Őt csupán számítgatások és filozófiai elmélkedés segítségével. Aki erre törekszik verejtékes munkával, talán bűvészkedhet a szavakkal hallgatói előtt, ám sohasem ismerheti meg az Istenség Legfelsőbb Személyiségét személyes aspektusában. Az Úr a Bhagavad-gītāban egyértelműen kijelenti, hogy kizárólag az odaadó szolgálat révén ismerhetjük meg Őt. Senki sem ismerheti meg az Urat felfuvalkodott és kihívó szellemű materialista módszerekkel, ellenben az alázatos bhakta komoly, odaadó cselekedeteivel elégedetté teheti Őt, s az Úr ennek megfelelően tárja fel Magát bhaktája előtt. Az Úr Brahmā ezért mint hiteles lelki tanítómester a tiszteletteljes hódolatát ajánlja az Úrnak, és azt tanácsolja nekünk, hogy kövessük a śravaṇa és kīrtana folyamatát. Ezáltal    —    vagy, csupán mert az Úr inkarnációinak cselekedeteiről hallunk vagy azokat dicsőítjük    —    minden bizonnyal megláthatjuk magunkban az Urat. Erről a Śrīmad-Bhāgavatam első kötetében már beszéltünk, a következő verssel kapcsolatban:

tac chraddadhānā munayo
jñāna-vairāgya-yuktayā
paśyanty ātmani cātmānaṁ
bhaktyā śruta-gṛhītayā
(SB 1.2.12)

A végkövetkeztetés az, hogy az ember semmiféleképpen nem ismerheti meg teljességében az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, de bizonyos mértékig láthatóvá és érzékelhetővé válik számára az odaadó szolgálat folyamata (az Úr szent nevének hallgatása, dicsőítése stb.) révén.