HU/SB 4.12.40


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


40. VERS

mahimānaṁ vilokyāsya
nārado bhagavān ṛṣiḥ
ātodyaṁ vitudañ ślokān
satre ’gāyat pracetasām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mahimānam—dicsőség; vilokya—végignézte; asya—Dhruva Mahārājának; nāradaḥ—a nagy bölcs, Nārada; bhagavān—épp olyan emelkedett, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége; ṛṣiḥ—a szent; ātodyam—a húros hangszer, a vīṇā; vitudan—játszva rajta; ślokān—versek; satre—az áldozati arénában; agāyat—énekelt; pracetasām—a pracetāknak.


FORDÍTÁS

Miután a nagy bölcs, Nārada tanúja volt Dhruva Mahārāja dicsőségének, vīṇāján játszva a pracetāk áldozati arénájába indult, s nagy boldogságában a következő három verset énekelte:


MAGYARÁZAT

A nagy bölcs, Nārada Dhruva Mahārāja lelki tanítómestere volt, s kétségtelenül nagy boldogságot okozott neki, amikor látta Dhruva dicsőségét. Ahogy egy apa örül, ha szemtanúja fia bármilyen téren tett fejlődésének, úgy a lelki tanítómester is nagyon boldog tanítványának hatalma láttán.