HU/SB 4.29.39-40
39-40. VERSEK
- yatra bhāgavatā rājan
- sādhavo viśādāśayāḥ
- bhagavad-guṇānukathana-
- śravaṇa-vyagra-cetasaḥ
- tasmin mahan-mukharitā madhubhic-caritra-
- pīyūṣa-śeṣa-saritaḥ paritaḥ sravanti
- tā ye pibanty avitṛṣo nṛpa gāḍha-karṇais
- tān na spṛśanty aśana-tṛḍ-bhaya-śoka-mohāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yatra—ahol; bhāgavatāḥ—nagy bhakták; rājan—ó, király; sādhavaḥ—szentek; viśāda-āśayāḥ—felvilágosult; bhagavat—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; guṇa—a tulajdonságai; anukathana—rendszeresen elmondani; śravaṇa—hallgatni; vyagra—lelkes; cetasaḥ—akinek a tudata; tasmin—ott; mahat—nagy szenteknek; mukharitāḥ—a szájából áradó; madhu-bhit—Madhu démon megölője; caritra—cselekedetei vagy jelleme; pīyūṣa—a nektárnak; śeṣa—bőség; saritaḥ—folyók; paritaḥ—körbe; sravanti—folynak; tāḥ—ők mind; ye—akik; pibanti—isszák; avitṛṣaḥ—anélkül, hogy elégedetté válnának; nṛpa—ó, király; gāḍha—figyelmes; karṇaiḥ—fülükkel; tān—őket; na—soha; spṛśanti—érinti; aśana—éhség; tṛṭ—szomjúság; bhaya—félelem; śoka—bánat; mohāḥ—illúzió.
FORDÍTÁS
Kedves királyom! A tiszta bhakták, akik követik a szabályokat és az előírásokat, s akiknek tudata tiszta, nagy lelkesedéssel hallgatják és zengik az Istenség Legfelsőbb Személyisége dicsőségét. Aki lehetőséget kap arra, hogy ott, ahol e tiszta bhakták élnek, meghallja szavaik szünet nélkül hömpölygő nektárját, mely olyan, akár a folyó hullámzása, az megfeledkezik az élet szükségleteiről — az éhségről és a szomjúságról —, és nem hat rá többé semmilyen félelem, bánat és illúzió.
MAGYARÁZAT
A Kṛṣṇa-tudat gyakorlása ott lehetséges, ahol nagy bhakták élnek együtt, akik állandóan elmerülnek az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében. Egy olyan szent helyen, mint Vṛndāvana, számtalan bhakta van, akik örökké az Úr dicsőségéről hallanak és énekelnek. Ha valakinek lehetősége nyílik arra, hogy meghallja a tiszta bhakták szavait egy ilyen helyen, utat engedve az ajkaikról áradó nektárfolyó szűnni nem akaró hullámainak, akkor a Kṛṣṇa-tudat gyakorlása számára rendkívül könnyű lesz. Ha valaki állandóan hallgatja az Úr dicsőségét, akkor kétségtelenül felülemelkedik a testi felfogáson. Ha valaki testi felfogásban él, érzi az éhség és a szomjúság, a félelem, a bánat és az illúzió gyötrelmeit. Ha azonban örökké az Úr dicsőségéről hall és énekel, akkor felülemelkedik a testi felfogáson.
A bhagavad-guṇānukathana-śravaṇa-vyagra-cetasaḥ kifejezés, aminek jelentése „mindig sóvárogva keresi azt a helyet, ahol az Úr dicsőségét hallgatják és éneklik”, nagyon fontos a versben. Egy üzletember mindig olyan helyekre vágyik, ahol üzleteket kötnek. Hasonló módon a bhakta azt szereti, ha a felszabadult bhakták szavait hallhatja. Amint a felszabadult bhaktáktól az Úr dicsőségéről hall, azonnal áthatja a Kṛṣṇa-tudat. Ezt egy másik vers is megerősíti:
- satāṁ prasaṅgān mama vīrya-saṁvido
- bhavanti hṛt-karṇa-rasāyanāḥ kathāḥ
- taj-joṣaṇād āśv apavarga-vartmani
- śraddhā ratir bhaktir anukramiṣyati
„Amikor a tiszta bhakták egymás között az Istenség Legfelsőbb Személyisége kedvteléseiről és cselekedeteiről beszélgetnek, az rendkívül kellemes a fülnek és szívnek, és végtelen elégedettséget nyújt nekik. E tudás művelésével az ember fokozatosan előrelép a felszabadulás útján, majd szabaddá válik, vonzódása megszilárdul, s elkezdődhet valódi odaadása és valódi szolgálata.” (SB 3.25.25) Tiszta bhakták között az ember ragaszkodni kezd ahhoz, hogy az Úr dicsőségéről halljon és beszéljen. Ezzel gyakorolhatja a Kṛṣṇa-tudatot, és amint ez a gyakorlat fejlett szintet ér el, hite lesz az Úrban, átadja magát Neki és ragaszkodni fog Hozzá, s így hamarosan teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válhat. A Kṛṣṇa-tudat gyakorlása során a titok abban rejlik, hogy a megfelelő személyt hallgassuk. Akik Kṛṣṇa-tudatúak, azokat sohasem zavarják a testi szükségletek, az evés, az alvás, a párzás és a védekezés.